Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/47248
|
TúlPart
Hahh... jó régen írtam ide. A finntanulás azt kell mondjam hogy megy, megtanultam magamtól is pár dolgot és végülis a fizika meg a matek sem szabhatott gátat neki! Mert a szerelem mindent legyőz!:DDD
A Kvízpart hát az valami rettenet. Beperelték... kitiltották hajcihőt, fedort és emonát, feltörték a jelszavakat, kitörölték egymás privijeit... háború van. A világ legcsodálatosabb honlapján, ami engem tramittá formált a kis Bogiból aki fut a barátai elvárásai után, szomorítja az életét, nem érti a zenét csak hallgatja ami nem is fogja meg igazán, aki lusta, és még azt a kevés dolgot is szájhúzogatva végzi amit meg kell csinálnia. és liba és irigy és nem tudja miért van itt, s legnagyobb gondja, hogy a Fanni épp mit mondott róla a háta mögött. És nincs benne semmi gyakorlati érzéke és nem tud bánni a tudásával, vihog és kiabál. Ez vótam, úgy kábé, a Kvízpart előtt. A KvízPart dícsérte meg először az eszem, akkor éreztem először hogy egy értékes társaság értékes tagja vagyok. És nem hiányzik a tévé, megtanultam kultúráltan vitázni és tisztelni a felnőttek szavát. Tudat alatt megtanított önuralomra és toleranciára, meg diplomáciára. Erősebb lettem, szervező lettem és élvezni kezdtem az igazán értékes játékokat. Megismertem a Nightwish-t, vagyis elkezdtem érteni a zenét, átéltem olyan katarzisokat mint még soha, levetkőztem a lustaságomat és most az a bajom hogy nem tudok több mindent csinálni a 4 nyelv, a 3 hangszer és a tollas mellett. Csodálatos embereket ismertem meg, Evelynt, a mesteremet, aki a világ talán legérzelmesebb embere, aki mindig, mindig felvidít de végtelenül megértő és megszállott is egyben, Aunt George-ot, akinek a legjobb szíve van a világon, nagyszerű humora van, igazi költő és végtelenül segítőkész. Meg Vicet, a nagybetűs Nőt, a Nőiességet, akivel éjszakákon át hallgattuk a zenét, akire mindig számíthattam, aki George hitvese. Habókot, a megtestesült Bölcsességet, aki mindig gondosan metszette a túlburjánzó őszinteségemet és egómat, aki büszke a gyámoltalanságára. Dincit, a Szeleburdiságot, aki minden poénban benne van ugyanakkor nagyszerű barát és mindig bátorít és segít. Enciánt, a Sonata-fordítások Királynőjét, aki a "kicsi a bors, de erős"-közmondás legjobb példája, mindig velősen de érthetően fogalmaz és iszonyat erő van benne, a 150 centijében és a 40 kilójában. Oshyt, aki mindig ügyelt a társaság egyben tartására és hogy mindig legyen miről beszélni. Emonát, aki pontos és udvarias, és nagyszerű szervezőerő van benne plusz csodás vitakészség. Fedort, a szájsebészt aki egy jelenség, bánt mindenkit aki új de ha az kiállja a próbát, szívét-lelkét kiteszi érte, és mindig számítani lehet rá, még a leglehetetlenebb dolgokban is. Ilyen az aranyszívű ember. és még folytathatnám porkolttel, wegyoval, avensissel, szungoval és Yavannie-val, terminivel, dittyvel és tópival, bintamassal, és még mennyi emberrel... és őket egy nap alatt váratlanul szétrobbantották, bántották, feltörték a privijeiket, elszakították egymástól őket, néhányat ki is tiltottak. Egyetlen fórum élte túl, amit emona gyorsan átköltöztetett a 168ora.hu-ra, de azt is megtalálta a szerkesztőség és ki is tiltotta emonát, fedort és hajcihőt. És most eljárás van a KvízPart ellen mert az utóbbi két ember beperelte őket. Szívem szakad...
*sóhaj*
A Nightwish-ügy sem állt le, röpködnek a pletykák, a rajongók még mindig bántják egymást. Zsolt azt mondta írjak egy levelet Tuomasnak mert szerinte hatással tudnék lenni rá. Ezt mondjuk kötve hiszem de mindegy:) Megpróbálok írni... csak az a baj hogy nem nagyon van mondanivalóm neki. Utasítani nem akarom, nyalizni sem akarok, maximum azt szeretném hangsúlyozni hogy számítok rá és bízom benne. fene se tudja... drága Holopainen mester már megint lenyűgözött.
Van egy kiskutyám... kész berserk-kutya. Mateknak kéne hívni, mert harci kutya félelmetes névvel;)
Sonatát gitározgatok, Nightwish-t fordítok és már megint kiült rám a grál-őrület a Da Vinci-kód révén. Ezért is fordítottam le a Carpentert. Aztán jött a Live To Tell The Tale amik reményeim szerint a Kikötőre is rövidesen fölkerülnek.:) Persze Enciánt nem pipálom le de azért büszke vagyok rájuk:))
Levelezem Viktorral... igazán fura ember de nagyon kedves és nagyon örülök hogy megismertem. Kezdem érezni hogy érek valamit.
A Komáromi fivérekkel, Mátéval és Gáborral meg nagyon rosszban lettem, kigúnyolták az erdélyi árvizet ami érthetően nagyon érzékenyen érintett. Eddig is tudtam, hogy éretlen hülye fiúk de ez eddig nem zavart jól elvoltam velük. De most nagyon haragszom rájuk. Sajnálom...
Dalma meg majdnem lányt csinál belőlem. Tök fura, cipőkkel szórakozunk meg tiszta lányos dolgokat csinálunk. De most az ő segítségével találtam egy nagyon jó boltot, azt nagyon kifosztottam:)
És azon kapom magam, hogy lezavarom a nagymamámat mondván én is tudok foglalkozni a tesóimmal, elvégre én lettem megbízva vele. Amúgy is elegem van hogy ebben a 12 lakosú házban senki nem hiszi el, hogy képes vagyok levezényelni egy napot a családomban. Nem hisznek el semmit rólam, csak arra vagyok jó hogy társaságban mutogassanak és kiröhögjenek, hogy én hülye kis okostojás mennyi mindent összetanulok életképtelen kis penészgomba vagyok. Csak mert nem szoktam nekik gitározni és hegedülni, és csak magyarul beszélek hozzájuk. És a félig horvát unokatesóim a királyok mert ők tudnak horvátul én meg nem! De ők angolul alig tudnak, franciául, olaszul és finnül pedig meg sem tudnak mukkanni. Persze én vagyok a hülye...
Úgy érzem magam néha mint E.T. csak én nem vagyok másokra utalva.
"Feeling lonely and content at the same time, I believe, is a rare kind of happiness" /Tuomas Holopainen/
|
