Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/47248
|
sadness
Where once was light
Now darkness falls
Where once was love
Love is no more
Don't say goodbye...
Don't say I didn't try...
Higyjétek el, én annyira sajnálom...
Ha tudtam volna, hogy ez lesz belőle, bizisten mindent EGÉSZ másképp csinálok. Nem akartam ekkora fájdalmat okozni, ez természetesen végül rajtam csattant. Nem, nem, el akarom kerülni az önsajnálatot. Baromira kicsesztem Rovival és nem voltam tekintettel az érzéseire. Megkaptam a magamét.
Persze számítottam rá, de egyáltalán nem akartam... a BS feloszlik.... valószínűleg valami más formációban szeptemberben újraalakul... mindenkit szívesen várnak az új bandába... kivéve engem.
Igen, érthető... de borzasztó érzés. A sok közös próba, gyakorlás, a fellépések, a veszekedések, a kocsmázások, a sok vihart átélt, remek társaság... borzasztó volt ez a megbeszélés. Fura volt nekem, hogy azt beszéltük a csajokkal, hogy BS akkoris lesz, ha kell Rovi nélkül... aztán ott meg közfelkiáltással állítják, hogy ők csak Rovival hajlandóak zenélni... és az egészből mi jött le? Hogy én akarom kitúrni a Rovit a BS-ből, mert azt mondtam, amit előzőleg a többieknek is: hogy akár Rovi nélkül, de folytatni akarom. Nem, én félreértettem. Rögtön megkaptam, hogy a szerelem elvette az eszem. További célozgatások, beszólások, gúnyolások, vihorászás... úgy éreztem, fél óra alatt 5 barátot vesztek el. Akiken kívül szinte nincs is más. Szar volt. Szar dolog mindenhonnan azt látni, hogy vádolnak, hogy összesúgnak a hátunk mögött, hogy csalódnak bennünk... mintha egy céltábla lenne a hátamon és dobálnák belém a dartsokat.
Mindezt azért, mert rosszkor szeretek valakit, akit mások szerint nem kéne.
Nem akarok elmenni. Nem akarom elveszteni a barátaim. Nem akarom abbahagyni a hegedülést. Ez az életem, ezek nélkül nem vagyok.
That's OK
I'll be fine
I've got myself, I'll heal in time
But when you leave, just remember what we've had
There's more in a life than just you
I may cry but I'll make it through
And even though our story's at the end
I still may think of you now and then...
Istenem, el kell hagynom őket...?
|
