Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/47248
|
Máté
-Persze, hogy örülök nektek, végre boldog ez a fasz!
-Ez a mosoly mindent elárul! Rátok nézek és visszajön az életkedvem!
-A Bogi neked minden tekintetben főnyeremény!
-Megláttalak titeket és nem tudtam, mi csillog jobban: a Szentháromság-szobor teteje vagy ti!
-És nem zavar, hogy a barátnőd magasabb, mint te?
-...Leszarom!
-??!!! ...fúj, te szerelmes vagy, menj innen!!!
-Azt hiszitek, nem láttam? Már a legelső Égervölgyezésnél. A szemetek mindent elárul. Egymásnak komplementere. Ti együtt fogtok maradni, ameddig elektromos gitár létezik a Földön.
Kétszer olyan jó lemenni a Toxicba, vagy akár végigmenni az utcán. Mosolyognak rám, tudják, hogy ki vagyok. A Máté barátnője. Akitől ő most boldog, messziről látszik rajta. El sem hiszem, de tényleg, néha még mindig nehéz elhinni, hogy ezt én tudtam neki okozni. És hogy ő is szeret. Mert mi a fenét eszik rajtam? Ő a legjobb ember a világon. Egyébként mindig is ez volt a véleményem. Sok új érzés és felismerés... soha nem gondoltam volna, hogy ennyire tudok szeretni, hogy ilyen odaadásra képes vagyok, hogy nem számít semmi, csak ő, hogy lássam, hogy boldog, a mosolyát, ahogy rám néz, a szemében az örömöt. Hogy valami jót tudtam vele tenni. Soha nem mertem remélni, soha nem hittem, hogy ilyen fontos lehetek neki, de az biztos, hogy nekünk találkoznunk kellett, az egésznek így kellett lennie. Most komolyan, én nem csöpögni akarok meg ömlengeni, vagy a természetfelettit bizonyítani... csak annyi, hogy leírjam egy halvány pici töredékét, milyen hihetetlenül boldog vagyok.
És ezt senki és semmi más nem tudja elrontani.
|
