Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

KrisztiKe :] naplója


.ormi :] [175454 AL], gazdája KrisztiKe :]
A feledékenységről

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/175454
A feledékenységről

Sziasztok!

FIGYELEM:

Ha egy könyvbúl írok ki valamit, a színjelek NEM SZÁMÍTANAK!

Na itt egy újabb kérdés és rá a válasz:
Miért vagyunk feledékenyek?

Gyakorlatilag nem lehet bebizonyítani, hogy valaha is elfelejtenénk bármit. Valahol minden megtalálható az agyunkban. A visszaemlékezés azonban ahhoz hasonlítható, mintha egy nagy, rendetlen szobában próbálnánk megkeresni valamit. Az információ visszanyerésének a kulcsa az - éppen úgy, mintha csak a cipőnket keresnénk a szoba hatalmas összevisszaságában -, hogy miképpen tudjuk rendezni a gondolatainkat (vagy a holmijainkat!). A memóriának pedig az a trükkje, hogy meg kell tanítanunk önmagunkat, miképpen emlékezhetünk dolgokra. Amikor tehát az emberek azt mondják, hogy gyengül a memóriijuk, akkor valójában az információ-visszanyerő rendszer nem működik megfelelően.
Mindenki más-más módszerrel tanul a legkönnyebben. Van, akinek hallania kell a tananyagot, mások ábrákat és grafikonokat rajzolnak maguknak, vagy többször elolvassák a tudnivalókat.
Ha emlékezni akarunk valamire, akkor azt először meg kell értenünk, majd tanulnunk, aztán tudatosan társítanunk kell valamilyen másik gondolathoz, amelynek a segítségével könnyebben eszünkbe fog jutni. Hogy mindezt miképpen visszük végbe, az a tanulási stílusunktól és a számunkra legjobban működő felidézési módszertől függ.
Ma már számos memóriafejlesztő könyv és tanfolyam létezik. Az alapelméletek közé tartozik az, hogy valamilyen fortélyos emlékezeterősítőt kell kitalálni. Hogyan tudunk egyes személyekre és tárgyakrta a leghatékonyabban emlékezni? Egy nevet párosíthatunk talán valamilyen testi jellegzetességhez; példúul amikor új ismerősünk, Chuck Brown nevét úgy jegyezzük meg, hogy neki is ugyanolyan kerek a feje, mint Charlie Brow-nak, a Chuck pedig a Charlie egyik becézett változata.

Talán ez az egyszerű verseke is hasznos lehet:
Igék végén a j betű
bűvös betű: parancs-betű.
Bárkinek mondod: lép ide,
nem mozdul, nem lép izibe.
Ám, ha szólsz: - Lépj! - ez így igaz,
megérti, lép, kit szólítasz.
Egyetlen jel, a j betű
tette mindezt. Nem nagyszerű?

Az is segíthet, ha kétszer kimondunk valamit, esetleg leírjuk, így láthatjuk magunk előtt a szót. Van, akinek a hangos dúdolgatás segít. Ezen módszerek közül tetszésünk szerint választhatunk. Minden ott van valahol az agyunkban. Csak ki kell választani a megfelelő segédeszközt az előhívásához. Ezért, ha valóban emlékezni szeretnénk valamire, ki kell találnunk, melyik nyitja a tárolt információhoz vezető kaput.

Ha a Nagy-tavakra szeretnél emlékezni, akkor a következőt érdemes megjegyezni:
Feri hazament onnan.
(az első betűk a nagy-tavak tavainak a kezdőbetűi)
Felső-, Erie-, Huron-, Michigan-, Ontario-tó

Ha pedig azt szeretnétek tudni, hogy mikor kell előre-, vagy visszaállítani az órát, akkor a tipp a következő:
Ősszel vissza,
Tavaszra többet nem lesz gondja.

Ha a morzejeleket szeretnéd könnyebben megjegyezni, íme néhány tipp:
Figyeld meg a szótagok hosszát!
Az "I" betű például ti-tá-ti-ti, vagyis Libás Misi.
Az "f" ti-ti-tá-ti, vagyis Feri bácsi.

(25. oldal)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat