Tartalomjegyzék
- (200 napos a kari*-*)
- (Tavaszváró - vers.)
- (Demona játéka [február 8.])
- (Farsangi nevettető. VERS.)
- (Frici, a hóember. Történet.)
- (Hóember - vers.)
- (Deneveréb. Újra történetíró. ^^)
- (Részeges új esztendőt! xD)
- (Gyémántgyűrű)
- (RÉGI AL 2)
- (Esküvő tapival - a VÉGE ^^)
- (2009-09-09 Oldi...)
- (Tehetségkutató:rímfaragó,suli!)
- (Tehetségkutató: rímfaragó, ősz.)
- (Tehetségkutató:rímfaragó,barát..)
- (€urok *-*)
- (Tehetségkutató: rímfaragó, III.)
- (Tehetségkutató: rímfaragó, I.)
- (Aki a virágot szereti,aki..(Kedd)
- (100 trükk kipurccantva!)
- (KUTYÁK SZÉPSÉGVERSENYE [TTK])
- (Egy nyomi karivezető: editke XD)
- (Miharu hangyaboltja.jómeló˘˘)
- (Sims3 kódok by Masni ^^)
- (RÉGI AL)
- (LEGSZEBB NAP!)
- ($ims 1-2-3 szoba ^^)
- (Horror by Patás Rami(csak a vége)
- (Tábor-a hitvim gondozza a tevém)
- (Tanulságos békás történet)
- (€urok)
- (Dzaungel könyve - Wikipédia)
- (Állatkerti séta)
- (Paint-rajz tehetségkutató)
- (Földünk - vers, amit én írtam)
- (Eladó egy másik tevém)
- (Pókmalac)
- (Újabb 27 nap a TTK-ban!)
- (Tevém hitvességének története:))
- (Vers, történet, TTK !)
- (Sy'rnzalni gogunk, mint a madár!)
- ("Scooby-Dooby-Doo!!!")
- ( Ki a barát ?)
- (TTK Hősök - történetíró)
- (Tehetségkutató - márc. - döntő)
- (Tehetségkutató-márcus-IV.forduló)
- (TTK kari feloszlatása - tört.író)
- (Március 15, történetíró)
- (Thetségkutató-történetíró-III.f.)
- (Tehetségkutató - március - II. f)
- (Egy soha visza nem térő szerelem)
- (Hazajöttem (:)
- (Nem leszek itthon!)
- (Megérte ottmaradni!)
- (Általam toborozott tevék)
- (MINDENKI FONTOS!)
- ( €urók - TTK .)
- (A karácsonyfa titokzatos fénye)
- (Mese a Mikulásról)
- (A szeretet látható láthatatlan..)
- ( Karácsony estém történetíró . .)
- ( Karácsonyi készülődés! .)
- (Öööö...EZ SEMMI!!)
- ( Téli szünidő, TTK ! .)
- ( Újra történetíró! .)
- (A december)
- (Egy pár vicc - mert nevetni kell)
- (Kis tökmester)
- (Holnap nincs suli!!!!)
- (Egy igazi barát)
- (Tevém holnap 300 napos!)
- (Hibernáció alatt)
- (A tökéletes hely)
- ( Tevékeny Tevék karaván, ...)
- (Jegyeim:)
- (Tevepiac, zsibvásár :D !!)
- ( Tekintetes)
- (ELADTAM AZ EGYIK TEVÉM! ÉLJEN!!)
- (Hétvége és TTK!)
- (Legyen időd mindenre!)
- (Hétvégi műveim a TTK-ban:)
- (NAH!)
- (Hhhhhéééééttttvvvéééggggeeee-TTK)
- (ENYÉM LETT A LEGJOBB DOGA ENYÉM!)
- (JÓ MATEKOS TTK-SOK: FIGYELEM!!)
- (ELADÓ VIRTUÁLIS KUTYA!!!)
- (Újra itt a hétvége, újra a TTK!)
- (TEVÉM-nincs más, amiről írhatnék)
- (€uróim állása a TTK-ban :))
- (Hétvége-verseny-TTK)
- (400 naposok vagyunk!)
- (Hétfőtől iskola!)
- (200 napja Tevékeny Teve vagyok!)
- (Tehetségkutató-3. forduló)
- (Himnusz az Élethez)
- (Elfoglalt vagyok!)
- (Az iker szerencsétlenséget okoz?)
- (A női név megváltoztatásáról)
- (Zene, megsüketülés)
- (Bal, illetve jobb oldali vezetés)
- (A 13 valóban szerencsétlen szám?)
- (A nyár utolsó napja)
- (BULI VOLT!)
- (A feledékenységről)
- (A csuklásról)
- (A spontán égésről)
- (A tüsszentésről)
- (Battonya-2008)
- (Minden újrakezdődött...)
- (Egy veszett,tolvaj, mocskos teve)
- (Kőhalom)
- (50 trükk kipurccantva!)
- (Rossz emlékek.)
- (Kedves, szép emlékek.)
- (Hazajöttem a Balatonról.)
- (TCM? Hol található???)
- (Első lovaglás ♥)
- (Fiákerezés)
- (Hazajöttem!!)
- ( :( Mirelit ):)
- (Legjobb barátaim♥ (emberek)
- (Euróim a TTK-ban :))
- (Hóvirágocska. összeházasodott! &)
- (Tegnapi babalátogatás :))
- (A tegnap...)
- (Az én álmom...)
- (**BOLT!!**)
- (Battonya-2007.)
- (Saját Neveldém-nézzétek meg!!)
- (Bázna)
- (CSALÁDI NYARALÁS ♥)
- (Megyek a Balatonra!)
- (TTK vírtuális tábora)
- (Itt a VAKÁCIÓ!)
- (De szép nap!!)
- (Welnes-Brassó)
- (Szülinap,tanézzáró,tanév.)
- (Ma megyek szülinapra!♥)
- (SZÍNJELEK!)
- (Kííííííívagyok........!!!......)
- (Nem megy a 3D chat D:)
- (100 napos a kislányunk! :♥)
- (De jo!!! ♥)
- (Szornyu egy alak vagyok!)
- (11 dati beosztása)
- (2008-06-02)
- (100 napja TTK tag:))
- (Versenylista)
- (Orszagos felmeres)
- (Lista ())
- (Családfa ♣♠)
- (www.abaratsagkarija.mlap.hu)
- (Kedves hitves♥)
- (2008-02-05)
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/175454
|
Sy'rnzalni gogunk, mint a madár!
A bejegyzés címe ez akar lenni:
SZÁRNYALNI FOGUNK, MINT A MADÁR!
Szárnyalni fogunk, mint a szabad madár!
" Kedves szakadt papír,
Gyönyörű, verőfényes, madárcsicsergésben szundikáló, nap sugarainak ezernyi szikrájának csillámaiban fürdő, fák suhogásában ringatózó, meleg, lágy, szelíd szellő susogásával betakarózó délelőtt van itt, nálunk a réten. Éppen egy nagyobbacska kövön ülök a patakparton, és szemeim élesen a távoli, magas hegyek csúcsaira kémlelnek. Holnap elkezdődik a tavaszi vakáció, én pedig csak ülök, és fogom kezemben ezt a törtött tollat. Egyszerűen nem tudom, mit csináljak majd a sok-sok szabad percben, a napsütéses reggeleken, a narancssárgás-rózsaszínes alkonyatban, az éjszaka csillagos égboltja alatt! Talán leírom neked, milyen is volt a tavalyi szünidőm:
Vidám, meleg áprilisi délelőtt volt. A hősvét lejárt, a locsolók mind-mind elkaőkodták a tíz-tizenöt hímestojást, melyet még szombaton festettünk anyával.
A szobámban kotorásztam. Valamit rettenetes nagy buzgalommal kerestem. Felkajtattam a ruhásszekrényemet, közben idegesen mormoltam:
- Hol lehet, hol lehet, jaj hol lehet!? Kerülj már elő!!
Végül az egyik játékbaba és kirakós között rábukkantam a játékra, melyet már több órája kerestem. Egy színes, vidám, mosolygós, kicsit kopott, parányi piszokkal díszített sárkány volt. A zsinorja is megfoszlott már, féltem, nehogy elszakadjon, és majd a tavaszi szélben tovalibbenjen, mint a gólya fészkéből egy elvesztett madártoll az éprilisi fuvallatban.
Kiszaladtam apukámhoz, ölébe ugrottam, és szelíd, hívogató hangon kérleltem:
- Apuka! Apukám! Édesapukám! Kérlek vigyél el engem és Sárkit, a papírsárkányomat a rétre! Sárkinak repülnie kell, versenyeznie, szállnia kell a fecskékkel, a gólyákkal, a sárgarigókkal, fára kell másznia a mókuskákkal, és le kell majd esnie a levelekkel! Apuka, ugye elviszel minket?
- Jó-jó, rendben van, elviszlek! Igazad van, Kriszti, most kell Sárkinak repülni - lehet, hogy holnap már nem fog fújni a szél, lehet, hogy holnap már nem fognak vesrenyezni vele a madarak, a mókusok és a levelek. Na gyere! - vette fel apukám tavaszi szvetterét, amikor megpillantotta Sárki megfoszlott zsinorját.
- De Krisztikém! Így Sárki nem mehet verenyezni! Mit gondolnak majd a madárkák, ha észreveszik, hogy szegény papírsárkánynak még szép, vastag zsinorja sincsen? - vette át Sárkit, majd jól szeműgyre vette a zsinort, mely valóban hadilábon állt.
- Na gyere, Kriszti! Útközben beugrunk Laci bácsihoz a halászboltba, és vásárolunk valamilyen kötelet Sárkinak - ha már versenyre megy, nem öltözhet rongyos ruhába, nemde? - mosolygott apukám. Hát igen. Ő mindig tud valamilyen okot, hogy valakit kihúzzon a bajból. Nem akarta, hogy azt higgyem, Sárkinak azért kell új zsinor, hogy nehogy elfújja a szél, miközben a madarakkal szálldos. Én persze tudtam, de nem szóltam apának.
- Akkor siessünk! Még a végén elkésik szegény Sárki! - válaszoltam, és magamra kaptam kötött pulóverenmet, majd úgy végtattam le a lépcsőn, mintha tatárok üldöznének. Apa pedig Sárkival a nyomomban. Útközben kicseréltük Sárki "ruháját" - új kötelet kapott: fehérebbet, vastagabbat, erpősebbet, és hosszabbat!
- Ezzel a kötléllel a bajnokok bajnokává válsz egy szempillantás alatt, drága barátom! - kacsintottam huncutul Sárkira, majd megiramodtam a tisztás felé, ahol már összegyűltek a madárkák, a mókusok, az őzikék, hogy megnézzék az első tavaszi versenyt ezen a csodaszép és mámoros délelőttön. Mikor megpillantottak, az őzikék ijedten néztek anyukájukra. Arcuk ezt a számukra fontos kérdést ábrázolta némán:
- Most fussunk, vagy maradjunk ?
De az őzek megnyugtatták gidáikat néhány lassú nyalással puha hátukra. Én pedig meghúzódtam a tisztás szélén, apukám pedig a legelső fa árnyákában pihent - onnan figyelte a versenyt. Hamarosan kibogoztam Sárki új zsinorját, kezemre tekertem, és odaintettem cinkosul a madárkáknak, majd halkan, hogy el ne ijesszem őket, odasúgtam nekik:
- Készenálltok? Kezdődhet a verseny?
Azok pedig fürgén a szélbe kapaszkodtak, és felszörföztek a felhők fölé.
- Gyerünk, Szélúr, vidd fel Sárkit is! Az én papírsárkányom öreg sárkány már, nem ugrik csak úgy fel magától! - intettem kacarászva a szélnek, az pedig fújt egyet-kettőt Sárki csiklandós testébe. nyomban felugrott az olyan magasra, amilyen magasra csak engedte a zsinor. Pár perc múlva már kezdődött is a verseny. Néhány madárka feszülten hasította a levegőt. De Sárki nagyon nyugodt volt, ahogy én is. Útközben még köszönt is néhány légynek, méhnek - mindenkinek, akivel találkozott útja során.
A mókusok már a nagy tölgyfán sorakoztak, és csak arra vártak, mikor akad Sárki bele a fa koronájába, hogy ők majd hős módjára kiszabadítsák szegény játékot az ágak karmai közül. De erre valahogy nem került sor, mert a szél ravaszul fennébbfújta Sárkit, az pedig könnyedén átsuhant a nagy tölgyfa koronája felett. Éppen, hogy egy-egy helyen hasa súrolta a legfelső levelek zöld fejecskéit. A mókuskáknak pedig ez sehogyan sem tetszett. Az egyik pedig fürgén felillant a legfelső ágra, és magábal rántotta szegény Sárkit. A kötél elszakadt, Sárki testén pedig áthasított egy ág. Ijedten szaladtam a fához. A kis mókusok megszeppenve nézték a papírsárkányt, mely élete utolsó könnycseppjeit hullatta a földre. Hamar felkapaszkodtam a fa szúrós és vastag törzsén, majd óvatosan kiszabadítottam a sebesült barátomat. Eközben már apukám is a fa mellett ált, és intett, hogy ejtsem le Sárkit. Én leejtettem, ő pedig elkapta. Nézegette, majd szomorúan a szemébe nézett.
Én is leérkeztem a földre, majd átvettem barátomat. Sírtam. Ő is sírt. Apukám pedig átölelt minket, és halkan, búsan mondta:
- Gyertek, manjünk haza.
Én pedig egy haljk szóval válaszoltam: - Jó. Majd lehajtott fejjel ballagtam be a városba, úgy mentünk végig az úton, egészen Marika néni boltjáig. Ott megtorpantam, és elolvastam üzeltének azt az ismerős nevét, melyet életem során már számtalanszor végigolvastam, mégis mindig elfelejtettem. De ma tisztán emlékeztem, mit ír ott:
" Mari néni játékboltja "
- Apu, bemegyünk Marika nénihez? - kérdeztem csendesen apukámat. Ő pedig nagyon sajnált, így hát beleegyezett. Tüstént beszaladtam, odarohantam a kedves, mindig mosolygós Marika nénihez, és sírós hangon elpanaszoltam neki, ki történt.
- Nahát-nahát, ezek a mókuskák, hogy mennyire meggondolatlanok! Na gyere, meggyógyítom én szegény Sárkit! Még új zsinort is kap! Szép pirosat! - azzal hátramentünk a raktárba, és Mari néni egy pöttyös anyagot vett elő, melyet rávarrt Sárkira. A lyuk eltűnt, a kis papírsárkányom pedig úgy festett, mint egy bohóc. De egy csöppet sem bántam. Elmosolyodtam, és megkérdeztem:
- Milyen színű zsinort lehet itt választani?
- Amilyet csak szeretnél! Van piros, sárga, kék.... - válaszolta kedvesen Mari néni, de én félbeszakítottam izgatottan:
- Akkor én a legeslegszínesebbet választom Sárkinak! Mert ő ezután a cirkusz főatrakciója lesz, hála neked, drága Mari néni! - majd elvettem egy színes kötelet, és Mari néni segítségével rákötöztem Sárkira.
- Ez ma már a harmadik kötél, mely rejta van! - újságoltam.
- Mindent addig kell keresni, amíg megtalálod a tökéleteset! Meglátjuk, hogy viseli majd a papírsárkányod új külsejét! - mondta szelíden az őszhajú, szemüveges néni. Én pedig Sárki szemébe néztem. A könnyek felszívódtak szivárványszínű szemeiről, és a hála mosolya tündökölt benne.
Hát, kedves szakadt papírlap, így telt a múlt tavaszi szünidő egyik napja. Sárki azóta is jár versenyekre; és valahányszor baja esik, én csak arra gondolok, még nem találta meg az igazit. De Mari néni anyaga nagyon tetszik neki!
Azt hiszem, az idén is kijövünk Sárkival versenyezni. A kis mókuskáknak azüóta megbocsájtottam. Hiszen a barátaim! De az idén már nem kell apa velünk jöjjön! Már nagy vagyok! Viszont azért lehet, hogy mégis magammal hívom egy szeles délelőttön, amikor a tisztásra megyünk ki, hogy neki is legyen egy ugyanolyan csodálatos vakációja, mint a tavaly! Talán még jobb is!
És téged is magmmal vihetlek! Majd együtt szállsz Sárkival! Együtt fogtok szárnyalni az idei vakációban a szél szárnyán, át a csobogó, kristálytiszta vizű patakon, túl a magas hegyeken, a tavaszi, langyos, símogató nap gondviselő tekintete kíséretében, mely mindig vigyáz az egész Földre! És szárnyalni fogunk, mint a madár, melynek szabadsága, gondtalansága és boldogsága betölti az egész világot, melynek szelídsége és alázata eljut a Föld legsötétebb zúgába is!! "
|
