Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

KrisztiKe :] naplója


.ormi :] [175454 AL], gazdája KrisztiKe :]
Tehetségkutató: rímfaragó, ősz.

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/175454
Tehetségkutató: rímfaragó, ősz.

Téma: ősz; III. forduló.

.ormi :] [175454 AL]:

Őszi hangok egy hűvös reggelen... =]

Elszállt már az utolsó bóbitás pitypang,
A zöld fű között színes ecset lappang,
Mely megfest minden főszálat, levelet,
Őszt varázsol a vásznodra helyetted.

Hajnal van, és most pirkad -
Az ég rózsaszín, a levegőben harmatillat.
A dombok mögül felkel a piros korong,
De a szürke ég csak álmosan borong.

A tavaszi madárfészkek elszáradnak,
S lassanként az elhaló levelekkel lehullanak
A földre - minden jelzi: itt van a nyár vége,
Eljött az ősz első honlapjának, szeptembernek eleje.

Reggel van, és már kivírradt,
A mókus megállás nélkül gyűjti a makkokat,
Melyeknek a fáról keesése, s a földre koppanása
Jelet ad, hogy kezdődhet az ősz első szélcsapkodása.

A reggeli hűvös széllel furcsa illatok repülnek,
Melytől az őzek, a szarvasok, a kis gidák felkelnek,
S a halovány napba belenéznek -
Már mennének, de mintha most a földbe gyökereznének.

S maradnak a meleg bozótban a bokor alatt,
És hagyják, hogy bundájukba kapjon a cikázó fuvallat.
A róka sem ment az éjjel vadászni, mint ahogyan szokott,
Mert most a természet új hangokat hozott -

Ugyanis vége van a meleg nyárnak,
Eltűnnek színei a szivárványnak,
Nincs kedvük dalolni a telelő madárkáknak -
Most mindannyinan a mamájukhoz bújnának.

Csak az őszi, sápadt nap küzd a hideg széllel,
Beburkolózik vastag felhőmellénnyel.
Bár ő már megszokta a meleg nyár után a hűvös őszt,
S a szőlőt őrző komor csőszt,

Mégis rosszul esik neki, hogy élettelen a mező,
S csak fák adta hangokat ad ki az erdő.
De aztán egyet gondol, s azon fülig mosolyodik,
Majd másodperceken belül még az őszi szél is sütkérezik!

S azzal teljes erejéből sütni kezd, akár nyáron.
Boldogság tükröződik az őzgidákon,
Hála mosolyog vissza a napra a mókuskákon.
S bizony a szél is kifáradt a fújástól,

Hát ő is letelepedik egy cserfa ágára,
És csak egyedül azt várja,
Hogy a felhőket ne lássa,
És árassza el az egész erdőt a kora őszi nap sugara.

Mostmár újra élet önti el a tisztást,
Nem takarják szürke felhők a kilátást,
És kiderült, hogy az ősz csodaszép,
Ha a nap sugarai áradnak szanaszét!

És bizony a reggeli homályban megjelennek a kicsi fények,
S a lassanként színesedő tájban ők is életre kélnek.
Mert a hűvös szél és a meleg napnak váltani kell egymást,
S nem lehetne erre mondani más példát,

Csak azt, hogy a sötét, hideg éj után
Felkel lassanként a fény, a nap, egy jel nyomán,
Mely nem más, mint egy őszi hang a hűvös reggelen,
Mely jelzi: itt a szeretet uralkodik a kényszeren,

Itt kiegyezik ezentől a nap és a szél,
És minden, mi jó, életre kél,
S dalol a kismadár míg jön megint a nyár,
Mert a nyár után az ősz jelentése: míg élünk, meghalni kár! :)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat