Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
10.25

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462
10.25

:(
szombaton volt mise.. nem vagyok az ilyenek híve,és tényleg nem értem, mi értelme van betanult szövegeket automatikusan mondogatni.. személytelenek és tényleg semmi értelmük.. szerintem.(például nem hiszem,hogy egy lélek egy évig bolyong,és pont most röppen fel a mennybe,mert beülnek páran misére és sablonszövegeket hadarnak el..) persze már többszáz éve ez a szokás,de akkor sem értek vele egyet. mindegy, ha nekik ettől nyugodt a lelkük,az ő dolguk. de elmentem,mert.. mert elmentem. van,akik nem jöttek,pedig a Papa miatt ott lett volna a helyük. még ha ők sem hívei ennek. mindegy. én ott voltam. de szinte végig csak az égő gyertyákat néztem és sírtam.. emlékeztem az utolsó napra.. hogy sütött a nap,jó idő volt,és vidám voltam,habár ott is sírtam, de akkor pont javult az állapota,és csak az adott helyzet miatt bőgtem.. hogy beteg.. nem pedig azért,amiért az előző látogatásokkor..amikor attól féltem,hogy meghal.. anya mondta neki,hogy mikor lesz a szalagtűzőm és hogy majd arra jön ő is.. persze tudta ő is,én is, hogy nem fog jönni.. de azt képzeltem, hogy még pihennie kell majd,ágyban maradnia,nem pedig hogy nélküle leszek majd ott, teljesen nélküle..úgy érzem,hogy a viszonylagos jókedvemből nagyon sok elveszett.. mármint ő mindig jókedvre derített, külön egyéniség volt,egyszerűen utánozhatatlan.. és ez a részem odalett.. én mindig úgy képzeltem,hogy majd lesz egy esküvőm,és ott lesz mindenkim.. mikor x éves koromban az ovis meg másodikos """"szerelmemmel"""" szekált,akkor azt vártam, legyek már házas, vagy h bemutathassak neki valaki Igazit,hogy ne kelljen ezt hallgatnom. de már nem lehet. és ezzel az életem egy részét vették el tőlem.. mármint.. rossz,hogy ha majd lesz valakim, akkor nem mutathatom be neki,nem ismerheti meg, mert szerintem nagyszerű ember volt.. annyira nagyszerű,hogy az én bénaságomat ellensúlyozta volna.. persze ez most hülyén hangzik,mert miért is fontos az,hogy ismerjük valakinek a papáját.. de nekem fontos lett volna.. mint amikor szeretünk egy számot, és meg akarjuk mutatni másnak.. kicsit magunkat is mutatjuk vele.. meg akarjuk osztani a másikkal,hogy mennyire jófej és kedves.. de ezzel az egész "elmélet" megdőlt, és az életem hátralévő része is gyökeresen más lett/lesz... úgy érzem,hogy ha élne,teljesen más lenne minden. a mostanihoz képest. viszont ha meg sem halt volna,akkor fel sem tűnne,hogy mekkora űrt töltött be az életemben,és természetes lenne a jelenléte. de basszus egy év! és lesz kettő és három és lesz négy is.. ilyenkor elmegy a kedvem az élettől.. de tényleg.. régen azért ilyen nem volt.. ha szarul is voltam,azért próbáltam vmi pozitívban megkapaszkodni.. de mostanában.. vagyis hát már egy éve.. nem tudom, néha teljesen feketének és fehérnek tűnik a világ, és van,hogy csak a fekete részét látom.. amiért nem érdemes élni.. persze nem fogok kiugrani az ablakon emiatt, de az érzés bennem van.. ahogy az üresség is.. ki fog úgy szeretni,ahogy ő szeretett??? kit fogok szeretni,ahogy őt szerettem? senki és senkit. ez nem olyan,mint egy fiú vagy egy barát. hogy majd jön másik.

nem jön



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat