Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

V.u naplója


ánya [100462 AL], gazdája V.u
Róma

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/100462 		Róma

elvileg ma leírom, de lehet inkább rendet rakok..:D

bejövök a szobába. Kuci kinyitja az ajtót, hulla fejjel, orrhanggal kérdezi, hogy megyünk-e a meccsre. szerintem igen - válaszolok, majd egyszerre köhögünk kettőt. :D most már legalább nem kell félnem, hogy véletlenül elkapja tőlem.


Róma.
marci késett a repülőtérről (mikor felhívtam, hogy merre van, akkor még a facebookon postolt -.-), vivinek be kellett volna jelentenie előre a nagy kézipoggyászt, úgyhogy majdnem lekéstük a becsekkolást.. persze a kapunál becsipogtam, mert miért is ne. szerintünk a szürke sportcipőm MAGASSZÁRÚ, úgyhogy vehettem le, mellé az övemet is, majd végigmotozott egy nő, piszkosul élveztem... a gép persze 50 perc késéssel indult. ez volt az első repülésem. a kilátás egyszerűen fantasztikus volt így este is, kár, hogy nem kaphattam le. a fülem mondjuk eldugult, az este nagy részét süketségben töltöttem:D visszafelé is hasonló volt a helyzet, csak akkor olyan volt, mintha nyomnák bele a levegőt a fülembe, de már nincs több hely, mégis csak nyomják és nyomják és már reped szét a dobhártyám. na ezt az érzést nem kívánom senkinek.
jaj, a lényeget kihagytam. kit pillantottam meg egy gyanútlan pillanatban a reptéren? fiák krisztinát:D Ákos - hívjuk menedzserének. láttam leszálláskor is, sőt, a budapesti leszállásnál is. igazán elkísérhette volna Ákos is:D
az éjszakát a reptéren, a földön, hálózsákokban fekve töltöttük. őszintén szólva, fura érzés volt, olyan megalázott. mikor mentek el mellettünk az emberek és szánakozva néztek.. bár ezen még túl is tettem volna magam, csak attól féltem, hogy jönnek a biztonságiak és kiraknak. úgyhogy a hálózsák alá bújtam és nem mertem kinézni. a föld nem volt se meleg, se puha, ezt most nem is részletezem.
reggel elmentünk a szervezőkhöz, pontosabban a sarkon "csöveztünk" a cuccokkal, amíg marciék elmentek oda. a metrón volt az első kaland. alexa lehajtotta a fejét és nem vette észre, hogy leszálltunk. mi meg kint kezdtük el számolni, hogy bakker, valaki hiányzik. telefon elő - NINCS TÉRERŐŐ :D felszálltunk a következőre, és az ajtóból észrevettük, úgyhogy sikeresen egyesültünk ismét..:D
az a baj, hogy napokra lebontva nem emlékszem (ezért szoktam nyaraláskor is "jegyzetelni",mint egy nyomorék..), de akkor mondjuk felsorolom a szar dolgokat. :D
- mikor kiértünk a világ végére a szálláshoz, a suliban nem tudtak rólunk, és a manus alig beszélt angolul. vissza akart küldeni minket az előző "sarkos" helyre, mert hogy "beautiful metro".. hát dugd fel magadnak a bjutiful metródat szerintem..:D végül sikerült kikönyörögni, hogy lerakhassuk a cuccokat egy teremben
- nem volt melegvíz - amikor már másfél napja nem fürödtél, szinte nem is számít - a hajmosás meg kifejezetten élvezetes jéghideg vízben, hajszárító nélkül - ja, mert 1 konnektor volt az egész csarnokban, és abba sem volt jó a hajszárító
- 1 wc volt összesen, azt is csak időszakosan lehetett lehúzni - és ugye amikor épp nem, akkor... és akkor bemész és ....bláááááááhh...
-első nap a csapat egy része bement az egyik sportközponthoz reggelizni. mi meg elmentünk a pályára, mert a lapra oda volt írva, hogy ott is lesz. leérünk, ki van írva, hogy nincs.. mikor már fél napja éheztünk, a meccs meg fél óra múlva kezdődött.. kis cuki többiek hoztak tányérban lekvárt meg pár kenyeret..:D
- ebéd: paradicsomos penne. de abszolút csak ennyi. szinte már száraz paradicsom"""szósz""" és tészta. semmi hús. se zöldség. vacsora: ugyanez, CSIPSSZEL. wtf?!
- a tornateremben nem volt fűtés, ráadásul az ablakok 20 méter magasan nyitva voltak.
kalandok:
- metrós alexás.. :D
- az utolsó überelte az összeset. marci a jegyes mappát rárakta egy ilyen csomagtolóra, majd a csomagtolót lent hagyta a mozgólépcsőnél, felvette a táskákat, és a lépcső tetején felrakta őket egy másikra. sorbanálláskor villant be neki, hogy lent hagyta a mappát. ketten elkezdtek futni visszafelé. na de mennyi esély volt, hogy nem tolták el azóta? mindegy, végül meg lett:)
- ülünk a sátorban, moncsa hívja marcit, hogy hol van már, utánunk indult el és még mindig nem ért le. felveszik: pronto
moncsa: mivan? marci ne szórakozz, hol vagy??
- vaffanculo (így írják?:D)!
- hallod marci ez nem vicces.
lehet, hogy ellopták a telefonját,azért nem jön, és azért veszi fel egy olasz? bakker, az enikő telefonja is a táskájában volt. felhívtuk a telefonját, ki volt kapcsolva... baaakkkerr , ez már nem vicces.. felhívtuk ismét..
vivi: majd én beszélek vele!
kicsöng:
vivi: where are you - hatásszünet - from?
sírtunk a nevetéstől:DDDD
timi a telefonba: mit váffanculozik itt nekem?
:DDD hjaj:DD megjön a marci. mi meg lecsesszük, hogy miért szórakozik, halálra aggódtuk magunkat. moncsa felhívja, de nem a marci telója csöng. hát kiderült, hogy nem írta be elé a +36-ot és az sms a marcihoz ment, de a hívás már egy olaszhoz..:D
-fogatlan (részeg?) hapsi a metróban. alexa és én ültünk a két szélén, a többiek közöttünk és szemben. először odament alexához és magyarázott perverzül, aztán meg hozzám bláááá. marci meg szemben csak röhögött. mondom csinálj már valamit vagy küldd el. erre ő: nem akarom megveretni magam. kössz szépen..:D
- be volt zárva az ajtó, ami a csarnok udvarához vezetett. lilla megoldotta, átmászott (úgy volt, hogy 7kor már nyitva kéne lennie, ugye ott volt az össszes cuccunk). de bent nem volt áram, a csomagos terem meg zárva volt. úgyhogy a várakozás alatt elnyomtuk nekik a sirályos történetet, amiben egy hajós kapitány sirályt eszik, majd öngyilkos lesz. kedvenc találgatásom sofitól: "megette a fiát, hogy nehogy a sirály egye megy" :'DDD a többi is jó volt azért:DD moncsa nagyon nem akarta érteni: "de most simán lehetett volna ott egy páva is, nem értem, miért pont sirály..".. D:D
- a vatikánnál kb fél km-es sor állt. marci kitalálta, hogy már pedig ő bemegy, és utolsó nap lévén nincs ideje kivárni, úgyhogy párosával szivárogjunk be a sorba. na ez az, amit normál esetben soha nem szoktam megtenni, és én voltam a vivivel az utolsó, aki végül rászánta magát. de tényleg, utálom, ha ott várok valamire órákig (pl koncert előtt), valaki meg odaér és mintha mi sem történt volna, beáll. na mindegy, túljutottam e morális kérdésen, és végül is bejutottunk. elmentünk a vatikán múzeumba is. szép volt nagyon, csak akkor már szerintem lázas voltam stb stb stb, úgyhogy a végén már leültem egy padra és megvártam a sofit. félkor hívtak, hogy hol vagyunk. persze a múzeum másik végében voltunk, de negyed órás késéssel sikerült kiérni..... :D amúgy az ari volt, mikor valahol fényképeztem a kilátást, aztán gyűltek mögöttem az emberek, én meg halkan mondtam a sofinak, hogy "rossz helyen állok,mi?" és eljöttem - erre mögöttem egy hapsi megszólal: á, nem:) sziasztok.
:DD
- utolsó este a csarnokban.. a mieink nagy része elment a "white partyra", kb 4en maradtunk ott lányok, aztán a taláán orosz fiúk 6an, és a többi cseh lány és fiú, de ők aztán abszolút fehérben. helyezést értek el gondolom, mert még hajnali kettőkor is elemlámpákkal szórakoztatták magukat, sikongattak meg énekeltek, mint a gagyi cheerleader-es filmekben. kettőkor. konfliktuskerülő embernek tartom magam, főleg idegenek esetében, külföldiekről már nem is beszélve, de a századik szemembe vakuzástól és a folyamatos visítozástól már kicsit én is kiakadtam, felkeltem és odamentem hozzájuk, hogy legyenek oly kedvesek halkuljanak, mert valaki szeretne aludni és már késő van.. olyannyira sikeres volt az akció, hogy folytatták tovább.. olyan szánalmas, amikor az emberek ennyire nem tudnak tekintettel lenni a másikra..

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat