|
Gab naplója
Dennis [23808 AL], gazdája Gab
2004. október 25.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/23808
|
2004. október 25.
Pupupupupupu...pukkadj meg Apu! :-)
Kezd egész pofás lenni a lakás...komolyan el se hiszem.
Tisztára olyan mintha emberek élnének benne...na jó leszámítva öcsémet és engem! :)
Van ám új parkettánk! Nagyon komoly! Apu meg fejszámolt és elszámolt :-) Ha egy nappali 16 négyzetméter, akkor mennyi parkettát kell venni ha beleszámolod a selejtet és a nem összeilleszthetőket? Na? Igen kicsivel többet de nem pont 16-ot!
Úgyhogy a nagyszoba most kicsit furin néz ki így féligkészen! :-))) De a hibát még ma korrigáljuk.
Miért akarnak öngyilkosok lenni az emberek az utakon, pláne akkor ha te szerelmetesen ábrándozol, és próbálod a lelkiismereted csitítgatni?!?!
Nem tartozom azok közé az emberek közé, akik azért mert egy jó autóban ülnek, elhigyjék hogy nekik mindent szabad és mindenki rajtuk kívül egy elhanyagolható statisztika az úton...de egy Suzukis úgy látszot statisztikai adként akart csatlakozni az úton bekövetkezett halálesetek népes táborába!
Szombaton Kedvesemtől jöttem hajnali nyálkás ködszitás időben hazafelé.
Nagyon kevés szélesebb utat ismerek az Üllői útnál a maga 3 sávjával , de ez a baromarcú úgy döntött hogy A Mi Autónk fürgeségével és lendületével nem várja meg amíg egyedüliként a hajnali úton elmegyek előtte és utánna nyugodtan kijön, hanem beelőz és rögtön két sávot váltava kanyarodik ki elém!
Ezzel gond nincs, ha nem 110-el megyek, ha mellette nem ülnek még ketten, nem egy Suzukiban Swift-ben ül ami köztudottan oly biztonságos, nem csúszik az út és sorolhatnám a ha-k tömegét.
Így annyi időm maradt hogy beletapossak a fékbe...az 1,7 tonna meg csak megállíthatatlanul megy, miközben az ABS rohadt módon kattog...majd amikor rájöttem hogy még ez így is bőven kevés, félrehúztam a kormányt...megtehettem, mert szerencsére senki nem volt az úton, gondoltam attól hogy ha belerohanok és apró alufóliaként csomagolom rájuk az autót még az is jobb ha keresztbeállok az Üllőin. Szerencsére nem így történt.
Emberünk szerencséjére még vagy 1 km.-t mentünk mire piroshoz értünk, így addigra lenyugodtam annyira hogy ne akarjam az oldalablakon keresztül kiszedni.
Így amikor megálltunk a pirosnál, leengedtem az ablakot és az enyhén ilyedt arcú emberszabású testvérünket is megkértem hogy tegyen így, majd a lehető legédesebb mosolyal amit még ki tudtam két fogcsikorgatás között csalni a fejemből megkérdeztem "BAZD MEG, TÖRÉSTESZTET LÁTTÁL MÁR????????"
Ó Drága! Köszönöm szépen a fincsi borsófözeléket, és remélem nem hargszol már annyira azért, mert nem tartottam be amit ígértem neked...ami bánt nagyon!
De egyszerűen...mindegy úgyis tudod mit akarok mondani.
|
Problémás tartalom jelzése
|
