Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Boszi naplója


Gyogyóóós [101402 AL], gazdája Boszi
2005. május 28.

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/101402
2005. május 28.

Zaklatott vagyok. Az elmúlt félév a bizonytalanság és rendszertelenség jegyében telt. Akár milyen idióta vagyok, azért zseni nem, tehát nem szeretem a káoszt. És nem tudom kezelni, a bizonytalant. Itthon vagyok. Süt a nap, gyönyörű a kert, nyugalom van. Itt mintha az idő is megállna, kifejezetten alkalmas lehetne arra, hogy kicsit lazítsak, összeszedjem magam, feltöltődjek, és teljesen higgadtan rendezzem soraim.
De. De nincs mit rendeznem, mert bizonytalanság van, és semmi nem tőlem függ. Másrészt pedig otthon vagyok, és nyár van. Azaz rengeteg emlék, hangulat.., amik szinte fájnak, már akkor is, ha kiülök a kertbe és körülnézek. Igen, ez a nyughatatlan nyugalom. Jó itthon, de a sok nyár, amit itt eltöltöttem, a sok nyár, amit itt …, nem engedik, hogy..
Szentimentális vagyok. Fújj. De hihetetlen, mintha itt egy másik ember lennék. És mindaz, amit Veszprémben eltervezek, és gondolok, itt mind álomnak tűnik, mintha egy másik világba csöppenék, mintha … Nem szeretnék hazajönni nyárra.
Tanulnom kellene, de.. Olyan ez, mint amikor néztek egy jó filmet, egy pszichothrillert, ami teljesen magával ragad és elveszíted a realitásérzéked, vagy amikor olyat álmodsz, annyira valóst, hogy amikor felébredsz, nem tudod megtörtént-e vagy csak álom volt.
Hát ilyet érzek most. Vajon tényleg lehetetlen, hogy találjak melót és mindenképp haza kell jönnöm?! vagy van esély?! Vajon most végre megtudom csinálni, amit akarok, vagy megint kudarcba fulladok, és lesz egy rettenet nyaram?!
Vajon? És pontosan ez a bajom.:)) Agyon át gondolkozok mindent, idegbeteg vagyok apróságok miatt, szétparázom a fejem mindenen feleslegesen. Rendben ezt tudom magamról. És akkor mit kell tenni, hogy ne ilyen legyek?! Agyam folyton pörög, reggel, mikor magamhoz térek, egészen amíg el nem alszom, csak gondolkozom, és nem tudom megcsinálni, hogy ne. Ha meg már nagyon unom, akkor fogom magam, és teszek róla, hogy ne járjon az agyam..kész felüdülés!:)
És akkor itt még csak magamról beszéltem, és azokról még nem is, akiknek a sorsa sokkal jobban érdekel, mint a sajátom, és azért nyilván rajtuk is jár a kobakom, nem keveset)
Áhh, ennek megint semmi értelme..Csak kellett valami kapaszkodó ,hogy ne érezzem úgy, hogy kicsúszik a lábam alól a talaj...

Minden ok.:)



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat