Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Boszi naplója


Gyogyóóós [101402 AL], gazdája Boszi
2007-07-26

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/101402
2007-07-26

Kislány az erdőben bolyongott.. Fejét felfelé tartva, forgatva bámulta a fákat, a beszűrődő napfényt.. El-elbotlott egy-egy ágban, de nem félt inkább csak kíváncsi volt. Mi ez itt? Hol is vagyok? Mendegélt, hosszú hosszú órákon át.. aztán felfogta szépen lassan, ahogy elmúlt a varázs, ahogy egyre fáradtabb, éhesebb lett, ahogy egyre magányosabbnak érezte magát, hogy valóban nem tudja, merre jár.
És még ha akarna sem tudna hazamenni.
Ettől egy kicsit megrettent, de csak két könnycseppet hullajtott és ment tovább..
Ki kell találnod innen - mondogatta magának - csak egy utat kell találnod, ahol autók járnak. Bátor vagy, ne aggódj!
Persze ideig-óráig vissza vissza tudta rángatni magát, mielőtt kétségbeesik, de egyre jobban elhatalmasodott rajta a pánik. Nem tudta, nem sejthette, hogy ha egyenesen megy, a már lenyugvó nap felé, már meg is pillantaná a templomot, ahol még sosem járt, viszont most isteni szerencsének számított volna.. hisz a templomtól 5 perc sétányira laknak..
De ő már nem tudott semmit.. nem tudta mennyire sétált el a falutól, milyen messze lehet otthontól, anyutól, aputól..
Leült egy fa tövébe és gondolkozni próbált.
A szobájából a naplementét lehet látni.. Az erdő az ellenkező irányban van.. Ha arra megy, amerre a naplemente biztos belebotlik a faluba.. vagy nem?
Ez butaság?
Már azt sem tudta, hogy amit gondol, az igaz-e, vagy egyáltalán ez az egész.. Lehet, hogy tök közel van az erdő széle, csak ő a buta..
Sírva fakadt. Már nem tudta mitévő legyen.
Nem tudta, hogy jól érzie, hogy félni kell, vagy ez csak egy kicsi erdő, ahol nincsenek nagy állatok.
Nem akart félni, hiszen mintha emlékezett volna, hogy Apu nevetve mondta neki, hogy a legnagyobb állat itt a nyuszi..
De milyen nyuszi?? Látott ő már olyan nagyot, ami akkora volt mint ő!
Most nem tudott nevetni. pedig vadkörtének hívta a család, mert mindig fülig ért a szája.
Most nem tudott, mert elveszített a fonalat.
Mindent, ami megszokott volt, ami valós, ami ő volt.
Most itt csücsül egyedül, azt sem tudja merre az arra, azt sem tudja rosszul van-e vagy csak a félelem érzet miatt szédeleg, azt sem hogy most egyáltalán félnie kell-e, és nem is értette, hogy ezek a szép magas fák, hogy lehetnek ilyen rémisztőek egyszerre. Szerette az erdőt, sokszor járt a szélén, szerette a fákat, szeretett csatangolni és most hirtelen megváltozott valami. Valami a fejében - hisz az erdő ugyanolyan volt, mint eddig..
Elvesztem. Anyuék biztos keresni fognak. Ha leülök egy jól látható helyre, biztos észrevesznek.. Csak ne aludjak el, hogy halljam ha kiabálják a nevem!

- Erre az álomra riadtam egyik reggel. Morcosan néztem magam elé, ahogy hétköznapi reggeleken szokás.
Csík szemekkel tapogatóztam el a kávéfőzőig..
Az álomból visszamaradt hangulat rajtam maradt.. nem volt idegen az érzés, ezt élem át ma is, nap mint nap..
Csak már nem ülhetek és várhatom, hogy megmentsenek. Hisz nem vesztem el, élek, dolgozom.
Mégis. Nem tudom, érzéseim jogosak-e, nem tudom, gondolataim racionálisak-e, nem vakítanak-e el háttérben lappangó dolgok. Nem irányítja-e a saját kis világomat holmi negatív érzelemtömeg, melyet az "új" életem váltott ki belőlem.
Nem tudok nevetni, ahogy álmomban sem. Túl komolyan veszem magam, mert elvesztem. Úgy érzem. Felborult bennem minden - a jó a rossz, a célok, a boldogság, az öröm, az élet fogalmai.. Annyit görcsöltem, hogy elfelejtettem hogyan kell boldognak lenni.. Lazának és könnyednek lenni, ami a specialitásom volt valaha...
felborult az egyensúly.. szerintem jógáznom kellene..
szerintem.
: )))))))))))))))))))))))))
heh



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat