Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Boszi naplója


Gyogyóóós [101402 AL], gazdája Boszi
2007-10-21

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/101402
2007-10-21

Valami jót álmodtam, amikor félig meddig felébredtem.. a félálom azonnal gondolkozásba csapott át, és mire feleszméltem, hogy ébren vagyok ezek a gondolatok futottak át :
...értem én, hogy az ember akkor tud felpörögni, ha a melóban is pörgés van, és akkor zajlik az élete, de egy dolgot most már be kell látni. Hiába magyarázkodunk és nyüszögünk és próbáljuk rossz tulajdonságainkat, lustaságunkat elfogadtatni magunkkal és másokkal, mert ez teljesen mindegy. Mert a valóság tőlünk függetlenül létezik. Azaz. Ha mi nem teszünk semmit, hogy elérjük, amit akarnk más nem fog helyettünk. Mások pont leszarják te miért vagy lusta, vagy miért nem csinálod, ezzel nem másoknak csak magadnak ártasz.
Meg kell oldani a dolgokat, de persze az első, hogy tudd, mi a cél.
26 éves leszek. Bármi lehet a célom a karrierépítéstől, a család- anyaságig, a világjárástól a Föld megmentéséig bármi.
Ehelyett sodródom az árral és a tudatosság addig jellemez, amíg meg nem oldom az épp sürgetően felmerülő problémát. Néha vannak hosszabbtávú céljaim, amik igen lustaságom miatt is feledésbe merülnek.
Szóval tök mindegy hogy milyen vagy másoknak, és mások el is fognak ilyennek fogadni, mert szeretnek, de saját magadnak kell felfognod, hogy ha nem pörgetnek a munkahelyen, attól még neked pörögnöd kell nem azért mert mondják, nem azért mert elvárják, csak cspán a saját életed, a saját jól felfogott érdekedben..
Szóval a cél, aztán jöhet az, hogy miket kell tenni, hogy ezt elérd, és aztán ebből, hogy mi az, ami ma megtudsz tenni és a lényeg!! hogy meg is tedd.
Persze van az a szint, amikor tehetetlennek érzed magad vagy épp azon kívül, hogy dolgozol épp nem tehetsz mást..Merthogy miről is beszélünk??
Nagyon nagyon sok mindenről.
Hogy mi az én célom?
hm.. Határozottan tudom a választ, de céljaid elérésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy Mindig más emberekhez kapcsolódnak ezek a célok, egyedül nemigen lehetsz boldog.
Egyelőre nem tudom elképzelni, hogy mint anya legyek boldog, bár érzem, hogy el fog jönni ez az idő is. Egyelőre nekem az lenne a boldogság, ha együtt tudnék élni egy olyan emberrel, akivel szeretjük egymást, jól érezzük magunkat együtt és akivel szeretnék sokáig együttlenni. Emellett a barátaimmal lenni, családommal lenni és végre elérni, hogy én segíthessem őket, ne ők engem, egy kellemes, szívderítő lakhelyet találni, megugrani a munkahelyi akadályokat, sportolni, angol jobban és még jobban kommunikálni és a legfontosabb mindezek mellett nevetni és szexelni sokat... :)
Hogy ezek eléréséhez mi az amit tenni lehet?
Az elsővel semmit. :) Az vagy jön vagy nem vagy visszajön vagy nem, ami a személyt illeti.. de ha megvan Ő, akkor lehet csak megoldani az együttélnit.
A többi pedig a mindennapok :) Ami mindennapok tudatosabb megélése, a érzelmek feldolgozásának tudatosabbá tétele. Amikor nem hagyod, hogy lehuzzanak, felhuzzanak, elkeserítsenek, elszomorítsanak, amikor nem hagyod, hogy folyamatosan átéld a rossz dolgokat. Hm.. de aztán arra is kell időt szakítani, hogy ezeket feldolgozd azért, mert akkor jön a fal effektus és akkor már nem csak a rosszat de a jót se fogod érezni és jön az üresség.

Erről jut eszembe. Okos dolog az, ha az ember a mély fájdalmát nem akarja átélni, ezért mindenfélét csinál, csak hogy ne kelljen érezni és gondolkozni. Aztán ha ezt elég sokáig csinálja, egyszercsak engedi, hogy visszatekintsen és azt fogja észrevenni, hogy jé már nem fáj, mert annyi idő eltelt, hogy az érzések kifakultak, hisz nem adtuk meg nekik az esélyt, hogy átéljük őket, és már csak egy szép emlék és egy halvány mélabú marad: de szép is lehetett volna...
Én ezért nem teszem ezt már az első 2 hét óta.
Ezért engedtem meg magamnak az egyedüllétet, cédéhallgatást, hogy érzelmekkel együtt tudjak értékelni, és ha ma már sokkal nyugodtabban kezelem az érzéseket nem fogom feledni, mit éreztem és gondoltam azokon az estéken.
Nem volt jó, de túléltem. Zenének hála.
De most már ezen is túl vagyok. Már nem érzem ay igényt, a zenehallgatás gondolata is már szomorúsággal tölt el, itt az ideje, hogy továbblépjünk ezen a kérdéskörön.
hm.. lehet, hogy nem ez a legjobb hely, ahol kiadom magam. Jutka néni egyet kért tőlem, és ez pont az ellentéte.

De nem zavar, még mindig nem zavar, vagyis már nem, mert ... - és ez viszont maradjon az én titkom..:)

ÉLJEN A HOSSZÚ HÉTVÉGE!!!! :))))

2004.december 13. :) ez a hozzáállás volt a baj.
nem akkor, később...

Nah, de hiába hiszed kicsirigó hogy verőfény lesz a élet, csak mert azt akarod waze..




Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat