Cuccok Center

Teve Center

Karaván Center

Kapcsolat Center

Gaming Zone


Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek


[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Nagyon megbántottak -.-"

Ugrás egy másik naplóhoz!
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853 		Nagyon megbántottak -.-"

2017-07-18

Vándortársam expárja (nevezzük a lányt a továbbiakban "Kertekőré"-nek) mondott tegnapelőtt egy olyat, hogy azt hittem, helyben felüvöltök.

Igen, szögezzük le valamit. A lány egy jó tízessel idősebb nálam.

Kertekőrét nagyon kedvelem egyébként, mert egy csupa szív ember. Képes az embereket, dolgokat olyannak elfogadni, amilyenek. Ez a mai világban nagyon ritka tulajdonság, és mindenképpen becsülendő, mert sokkal tisztábban képesek gondolkozni, és szeretni. Ez önmagában jó tulajdonság. A bejegyzésem nem arról fog szólni, hogy most húúúúdeutálom! Nem. Inkább arról, hogy minden kapcsolatomban (és úgy általában minden kapcsolatban) eljön egy ún. "tűzkeresztség". Nekünk most jött el.

Vándortársammal és Kertekőrével találkoztam vasárnap estefelé. Nagyon jó időt töltöttünk együtt (főleg, miután Vándortársam beállt egy cirkuszba trombitásnak erre az idényre, és most éppen itthon volt... :))) ). Aztán Kertekőre mondta, hogy nincsenek a szülei otthon. Ezt úgy adta elő, hogy vándortársam úgy értelmezte, Kertekőre áthívja magához (kapcsolatuk érdekes: Barátság extrákkal, de a lánynak van párja, szóval katyvasz). Aztán a lány megmondta: Már párja van, és hogy nem fog menni. Vándortársam azt mondta, oké, teljesen megérti, de tök úgy hangzott, mintha AZÉRT hívta volna át... Erre a lány elkezdte felhánytorgatni a múltat, csak folytatta, folytatta a szövegelést, és aztán kimondta:

"TUDOD: A FÉRFI MEGY, A NŐ MARAD."

Hűűűűű!!!!! Na, akkor majdnem mondtam valamit. Valami nagyon-nagyon csúnyát. Azért, mert ezzel az állításával egy képletes tollvonással kétségbe vonta az elmúlt öt évből négy évnyi szenvedésemet. Mi az, hogy a férfi megy, a nő marad?! MI VAN?! Remek! Ezek szerint én akartam azt a gyalázatos karácsony előtti szakítást bánathozóval. Igen! Repestem az örömtől, hogy elveszítettem egy számomra nagyon fontos személyt! Tény, hogy nagyon sokat változtam a szakításom előtt - mind nyelvezetben, mind mentalitásban (annyira, hogy csak nyomokban hasonlítottam a régi önmagamra). De ÉN ott voltam a lánynak. Illetve ott lettem volna, ha hagyják. Mint tudjuk, nem így történt.

Igen. Repestem az örömtől, amikor bánathozó, a szakításunk után két héttel, a facebookon írt levelemre válaszul közölte velem, hogy végleg vége, de lehetünk barátok, ja és amúgy az egyik legjobb barátommal jár...

Igen. Repestem az örömtől, amikor bánathozó szülei, és bátyja elől bujkáltunk a kedvenc mocsaramban. És "nem velem találkozott, hanem egy barátnőjével". (Így utólag iszonyatosan haragos vagyok magamra, hogy nem basztam le a mobilt, és mentem haza, elküldve őt a picsába.)

Igen. Boldog voltam, amikor hosszú idő után már-már úgy tűnt: Ismét együtt lehetünk, aztán jött az a varangyivadék, bánathozó meg egyre flegmább lett - úgy, hogy nem terheltem egyszer sem az öngyilkos gondolataimmal, nem terheltem egyszer sem azzal, hogy rámorduljak, hogy most már elég. Egyszer nem mondtam neki olyat, hogy a kurva anyját (pedig hányszor a nyelvemen volt!). A mai napig fogalma nincs arról, hogy négy évig újra meg újra öngyilkos akartam lenni (el akartam kerülni még a látszatát is annak, hogy esetleg lelkileg zsarolom. Attól a fajta embertípustól hányingerem van, mert gyáva, gyenge, idióta, seggfej, mocskos fajta az olyan).

ÉS AKKOR EZT KAPOM. Általánosságban rossz vagyok, mert férfi vagyok. És én mindenkit elhagyok. A férfi megy, a nő marad, ugye. Tisztára úgy lett előadva, hogy még élvezzük is! Mintha ez nekünk valami sport lenne. Oké, biztosan vannak ilyen férfiak, akik ezt csinálják. De ezek nem mi vagyunk, Kertekőre durván eltévesztette a házszámot. Ja! És tök jó egyébként, hogy a közelébe nem voltam a lehetőségnek, hogy csak úgy kalandból elhagyjak bárkit is! Tényleg ennyire nem ismeri a történetemet ez a lány?! Vagy nem mondtam neki elégszer el? Nem ő kérdezte anno meg, hogy milyen vagyok, milyen életem volt? Nem elmondtam neki, hogy majdnem hat éves kapcsolatom ment tönkre - látszólag egy pillanat alatt?
Az nem baj, hogy itt a TeveClub-on sikerült megismernem tavasszal egy lányt, aki kifejezetten tetszett. Úgy éreztem, hogy alakul egy kapcsolatom, erre a kedves lány úgy lekopott rólam, ahogy kell. Le sem írtam (a mai napig bezárólag), hogy fáj az ignoranciája. Mert igen: fájt. Én vártam, hogy legalább annyit mondjon: Nem kellek barátnak sem. Miután hetek múlva sem történt semmi sem, nagyon le voltam törve (friss szakítása ellenére májusban viszont már mással volt... -.-"). De boldoggá tesz a tény, hogy a férfi megy, a nő meg marad. Az nem baj, hogy egyik-másik lány/nő virágról-virágra szálldos, mint a lepke (vagy visszarohangál idióta exéhez, aki semmit nem tanul - neki kényelmes újra meg újra szakítani, és összejönni)...

Én itt voltam pl. Harciporcicának (az első személy, akinek a beazonosítható nevét kiírom - de szarok rá. Ha nem tetszik neki, akkor pereljen be! "Tuggyamegorszaagvilaag"!). Természetesen annyi vére nem volt, hogy őszintén lezárja úgy általában a kapcsolatunkat. Viszont - "meglepő módon" - a sunyulás, hazudozás az ment. Pötyinek (ő ha felismeri magát, hát így járt...) is itt voltam, de ő valamilyen szinten más kategória volt... Itt voltam jó pár más lánynak (valahogy a Sárákkal, és az Eszterekkel nem tudok bánni, sajnos ez bizonyított tudományos tény - akkor sem, ha azért elég sok bennünk a közös...). De a lényeg, hogy mindenki továbbállt. Nyilván bennem is van hiba. Nem azt mondom, hogy nem. De a "tisztelt kiccsajok" annyit nem mondtak el, hogy min változtassak, mi volt bennem annyira antipatikus, hogy nem kellettem! Meg sem kaptam az esélyt bármit is megtudni róluk, hogyan látják a világot, mire vágynak, mi nekik a fontos, meg ugye hogy egyáltalán miben változtassak! La Donnáról nem is beszélve (mondjuk ő egy fokkal talán korrektebb volt a többinél - vasárnap a "férfi megy a nő marad" után hozzá is volt "szerencsém" IRL, meg a kispöcshöz is, persze - ugye kitaláltátok? - megint együtt vannak).

Ja! És repesek az örömtől, hogy az a pár tucat velemkorú lány, akire érdemes lenne bármit is alapozni, már más kölykét hordja a szíve alatt, vagy férjnél van, vagy menyasszony, vagy hosszú ideje tartó kapcsolatban van.
Kifejezetten örülök, és nevetni, ujjongani támad kedvem, ha azt a gyönyörű, zöld szemű, halk szavú kolléganőmet látom, és a párjáról beszél. De nem mutatom, hogy bajom van, mert az előző munkahelyén érték atrocitások hasonló okból, és tőlem nem érdemli meg ezt a fajta viselkedést. Pont.
És persze repesek az örömtől (mit repesek! Majd' kicsattanok), hogy olyan lány mellett horgonyozhattam le, aki hat év után nem volt hajlandó VELEM a dolgokat megbeszélni, és ahhoz sem volt bőr a pofáján, hogy velem közölje először, hogy szerinte baj van. "Á! Semmi! Semmi baj! Csak fáradt vagyok! Csak álmos vagyok! Nincs semmi bajom, miért kérdezed? Áááá! Semmi baj!" Köpni tudnék. Elvette a legszebb éveimet. Másoknak hat év alatt havi egy barátnője volt (rosszabb esetben). Én viszont erre a lányra alapoztam. Semmi értelme nem volt annak a hat éves bohóckodásnak, amit csináltunk. Nem fájna így utólag semmilyen viszontagság, ha lenne gyümölcse.

Megígértem Vándortársamnak, hogy nem fogom megemlíteni ezt sem ilyen sem másmilyen formában Kertekőrének (ugyanis a lánynak meg kell tanulnia kiállnia magáért, és folyamatosan el volt nyomva életében - tény, hogy meg kell tanulja helyesen manifesztálni a fájdalmát, és ha ennek ez a módja, oké). De nagyon-nagyon jól esett elmondanom Vándortársamnak tegnap este ezt a dolgot, meg ma kiírni magamból. És megígértem Vándortársamnak azt is, hogy nem fogom bántani Kertekőrét. Noha kedvem lenne leüvölteni a fejét a nyakáról. És igen... Ezzel egy időben a haragkezelésemet NAGYON meg kellene változtatnom, mert nem megoldás, hogy napokig esz a méreg egy-egy sértés után (ami jelen esetben azért TALÁN nem is lenne akkora). Csak megint előjönnek ezek a dolgok. És a durva, hogy szabadulni akarok a múltamtól, de nem engedik.

Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat