Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Jeles nap - reccsent állapot

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Jeles nap - reccsent állapot

2024-03-30

Igen, ma tíz éve KEREKEN, hogy bejelentetten dolgozom. :))) Nagyon durva... Hol is kezdjem a történetet...? A rossz társaságnál? Vagy menjek távolabb? Egy új világ kapujában? Hogy mindenki elindult a rajtvonalról, nekem meg leszakadt a motor? Huhhh... Nem egyetemre mentem - az élet iskolájában tanultam. Láttam MINDENT. És most... Visszatekintve... ISZONYATOSAN NAGY utat tettem meg... Mindenfele. Hogy hiába volt-e? Nem tudom. Néha azt érzem, igen. De amikor azt látom, hogy adok egy tanácsot és MŰKÖDIK, nos... Nem. Nem volt semmi sem hiába. :)))

Érdekes dolog történt... Nyulamról kiderült, hogy cukros. Ő is. És egykori szolgálati helyemen NAGYON kellemetlen flessem támadt tegnap... Ismét "ott álltam". És konkrétan... Lelki szemeim előtt láttam, hogy nyulam halott. Ugyanaz a vízió, mint annak idején kertiszutyokkal. És elkezdtem remegni. Nagyon. Ideges voltam, fájtam lelkileg. Most is fájok. Újraéltem MINDENT. Ahogy beszéltem nyulamnak a diétáról, hirtelen négy évvel fiatalabb voltam ismét. Tele kétségekkel. Tele minden szarral... Mindennel.
Egy pillanatot kiemelnék... A felszínen ugyanaz a látvány fogadott. Minden egyes bódé mesélt nekem egy mesét. A Pesti Pipi... Az első találkozásom vele, amikor még csak kis bódé volt. Sikeres orvosi alkalmasság (milyen kurva érdekes... Akkor még jó volt a vérnyomásom... Pedig az évek alatt mit sem változott). És egy vegetáriánus burger. :))) Mert ennyit megérdemeltem. Aztán... Ugrás. Hazafelé az István utcába megálltam ott enni egyet. Mert jól esett. Reggelire burger és krumpli meggyes pepsivel... A reggeli napfény a boldog hazatérés ígéretét hozta magával. Aztán ugrás... A Fornettinél ellátmány kertiszutyokkal - a felszínen két sereg néz ellenségesen farkasszemet egymással. Akkor a Polgárháború már javában zajlott... Ugrás. A sarki gyros-osnál várok egy marha gyrost. És "baszódjatok meg" alapon darálok egy Monster-t. Nem jó a vérnyomásom? Akkor nyaljátok be a faszomat! Aztán ugrás ismét... A jelenbe. Ugyanaz a csend, ugyanaz a halvány, felhők mögül előtűnő napfény, ugyanaz a balzsamos tavaszi levegő. Ezt nem sokan érthetik. Főleg, mert magam sem tudom, miért a megtett út az érdekesebb... Azt sem nagyon tudom, hogy mikor fogok visszatérni a rendes kerékvágásba. Van-e egyáltalán lehetőség visszatérni egy olyan rendes kerékvágásba, ahol van miért küzdjek... De miért is akarok küzdeni? Hogy megint ugyanoda jussak? Csak más szereplőkkel? Megint legyenek hangadók, megint legyenek rossz influenszerek? Megint rájöjjenek - full későn - hogy nekem lett igazam? És utána agresszívan kelljen visszatartani a feltörekvőket? Meg bocsássak meg - MIÉRT? VAN, amire nincs bocsánat. Ha én cselekednék így, akkor én lennék a világ szemete. Csak mert FASZ van a lábam között. A kettős mérce amíg jelen van, addig sajnos nincsen kedvem BÁRMIN is dolgozni, ami párkapcsolat. Mert NEM. ÉRI. MEG. Feladni magamból egy JOTTÁNYIT is, hogy egy hálátlan szarnak eladható legyek? Inkább csupasz nyelvvel kinyalok egy vécékagylót dárdával hosszában átszúrva. XD
A másik... Milyen érdekes. Én "gyerekes" vagyok, mert BAROMIRA nem akarok buzimódon kinézni. Mert nem érdekelnek a biztosítások, takarékszámlák. Nem érdekel, hogy kopottas a ruhám. Mert IGENIS megveszem a kedvenc öblítőmet, akkor is ha nem gazdaságos. Mert plüssrókákkal beszélem meg a problémáimat. Mert patetikusan fogalmazok. Igeeen? Hát nézzük meg: Ki a faszom mondja ezt rám...! Csupa olyan alak, amelyik "nem tud kötődni", de azért a nyálát csorgatja az elérhetetlenre. Vagy olyanok, akik nemhogy nem élnek példamutató életet, de az életstílusuk szigorúan ellenjavallt. Nyolc gyerek hét apától, apukával hol együtt vannak, hol nem - apuka lépett le, de még bőg utána, meg visszaengedi... Vagy ha ez nem, akkor egy új impulzusért felrúg egy alapvetően jó kapcsolatot, majd a (nem létező) kapuzárási pánikra fogja. Gyerekek! Én legalább nem ártok másoknak (szó mi szó, MÉG - de idő kérdése)... De ti sajnos IGEN. Többet, mint az egészséges lenne. Tőletek (nem akarom ismételni magam) nem fogadok el hibafeltárást, mert ti sem vagytok hibátlanok, és lehet feminizmus, meg nőjogok, meg "evolúció" mögé bújni - ezek a dolgok mit sem változtatnak a tényeken.

Eredendően egyébként az volt a tervem, hogy szolgálat után letöltöm újra a Pokémon GO-t. Hogy újraéljem azt az EGY boldog pillanatot. Ugyanaz, mint amikor visszatértem Nagymarosról. Nem tudom, mi a fasz ez az év... De kiömlött a lelkemből a genny. És még iszonyatosan fáj. Ilyenkor látom, hogy nagyon nem megy ez nekem. Nem tudom, mikor zárul be a kör. Újra. Meg mikor vehetek végre revansot. Mikor indulhatok meg valahova. Rájöttem ugyanis, hogy besokalltam. Eljutottam oda, hogy nem tudok sehol sem boldog lenni. Mert minden helyhez millió emlék köt, amiket kitörölnék. Persze... Ez nem lehetséges. De tudjátok mit? Basszafasz - bemegyek a törzshelyemre, és leiszom magam. Úgyis egy "alkoholista, felelőtlen tetűláda vagyok", ahogy Pollux volt szíves a hátam mögött mondani. Na, nem ilyen szavakkal... XD De így már nem érdekel. Semmi nem érdekel. Legyek akkor alkoholista állat. Legyen rá oka ezt mondani! Legalább akkor nyugodt szívvel döglöm meg. Legalább "ott nem okozok csalódást".

És az is tré, hogy felébredtem egy álomból... Érdekes, izgalmas álom volt. Egy Tomb Raider szerű világban mentem ide-oda. Szellemek, csontvázak, etc-k ellen. Fura. De végigvittem volna. :))) Ehhez képest megint nem alszom. Pedig kellene. Csak már lenne ennek a tetű hétnek vége. Meg a jövő hétnek.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat