Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Tavasz...?

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Tavasz...?

2024-04-09

Ez az évszak kinek a kikeletet, kinek a növekvést, virágzást jelenti - kinek a megsemmisülést. Nekem sajnos minden évben az utóbbit.
Minden évben meghalok egy kicsit. A régi időkből az időtlenséget hiányolom - hogy az volt az érzetem: Minden örök, minden elpusztíthatatlan. Ma is felkel a nap, holnap is, azután is - mindörökké. Aztán szembesültem a halandóság, múla dóság fogalmával - amikor minden, ami kedves, egyhangúan, egykedvűen int búcsút - miközben éppen a nemlétbe zuhan. Már azonban azt is tudom, hogy eltávozottjaink nem ÖRÖKRE vesztek el. De igen: Sokat vesz ki az emberből a velük való találkozás. Vajon mit mondanának rám az elmentek? Hogy éreznek, amikor a nyomorultkodásaimat figyelik? Vagy amikor utánuk készülök? Persze ebből sosem lesz semmi - hiszen bennem van még a remény egy... Élhetőbb élet megteremtésére. Magam sem szeretek rohanni, kapkodni, pörögni. Kellemes, kiszámítható, nyugodt életre vágyom - ami magában hordozza az állandóság bizodalmát. És - ezt évek óta írom - talán a remény az élet egyik legnagyobb illúziója. Néha olyan vékonynak látom a boldogságtól elválasztó függönyt! Aztán visszapattanok róla... És csak távolból figyelhetem, hogy milyen jó is volt. Meg fogom venni azt a lovagot! Igen... Az egyik bejegyzésemben kifejtettem: Ha bajom van, akkor játékokkal próbálok magamon erőt venni. Tegnap egy Jedi Starfightert vettem. Ciki vagy sem: Élveztem félig megépíteni. Sok Star Wars legóm van most már. És jól esik kicsit visszaminősülni azzá a gyerekké, aki anno akartam lenni. A gyerekkorom egy része nem volt jó. Bocsánat, hogy ezt írom, de nem, nem volt jó. Az örökös sóvárgás... Az örök vágy... Sokminden kimaradt. Oké, a mérleg másik nyelve egy hatalmas fantázia lett. Mesekönyvek, kirándulások, élmények... Ami viszont jó dolog! ^^ Szívem szerint emelnék egy magas falat a kert köré, majd újra rohangálnék időnként fakarddal, fapuskával, seprűháton. És itt jön képbe egy régi latin mondás.

"Acdificare casas, plostello adiungere mures,
Ludere par impar, equitare in harundina longa
Si quem delectet barbatum, amentia verset.
Si puerilius bis ratio esse evincet amare,
Ne quiquam differre, utrumque in pulvere, triiims
quale prius, ludes opus, (...)

Azaz: Valakit ha szakállasan is lenyűgözne, hogy kunyhót épít, egeret kocsikába fog, űz páros-páratlant, vesszőparipán lovagol, azt elmebaj üldözné. Ha az ész meggyőz, hogy ezeknél gyermekesebb ha szeretsz, s mindegy, hogy három éves módjára a porban pepecselsz (...)"

Talán sosem volt még ez annyira aktuális, mint most. Majdnem tíz éves bejegyzésemben is így éreztem. Hasonló kontextusban. Hasonló problémákkal. Hasonlóan fájó sebekkel. Akkoriban Öcsém fapicsa, most Sz. J., akinek neve ezután Ősellenség lesz. Azzal a különbséggel, hogy ezúttal nincs folytonos háborúskodás. Meg azzal, hogy konkrétan nincsen hova hátráljak. A régi helyeim nem ismernek meg. S nem ismerem meg a régi helyeimet.
Vajon ez azzal magyarázható, hogy túl sok időt töltöttem távol? Régen hajtott a felfedezés, megismerés izgalma. Mára ez kiveszett belőlem. Nem merek kockáztatni, nem merek megismerni. Nem merek ÉLNI. Olaszország bebizonyította: Ha ÉLEK, abból csak a baj van. Ezt helyre kell magamban raknom - saját hendikepjeivel az embernek szembesülni nehéz dolog. Csodálom, hogy TRAGÉDIA nem lett belőle. De szerintem ez is csak az isteni gondviselésnek köszönhető... Egyfajta tanulópénz volt ez, hogy saját hiányosságaimmal szembesüljek. Olyan személy haragját is sikerült kivívjam, akinek nagyon nem akartam. És akkor merjem magam elengedni valakivel újra - utazni. Világlátás? Nem érdekel, kösz. Mindent láttam... Mindent is. És nem volt kellemes élmény...
Úgyhogy tényleg, legyen mindenkinek igaza - "gyerekes alkoholista szar vagyok". Legyek "nárcisztikus". Többé nem motivál az, hogy "jobb ember legyek". Mert hova vezetett? Szomjan át a folyón - ahogy egy régi szerb mondás tartja. Mert full nem az történt, ami le volt kommunikálva. Tényleg azt kellett volna tenni, amit azok, akiket eddig elítéltem. Csak annak is mi értelme? Valaki félelemből, és fájdalomból maradna velem? Felesleges. Az nem az igazi. Ez nem én vagyok. És nem is akarok az lenni, aki akkor voltam. Úgy sem, hogy abból lett egy hat éves kapcsolat - amikor pedig mindent az ellenkezőjére vettem, és jobb ember akartam lenni, akkor tartott két és fél évig. Nagyon kiábrándító visszacsatolás ez... Toxikusnak kell lenni ahhoz, hogy az embert emberszámba vegyék? Ez végtelenül szomorú. Mert - ismételten - ez nem én vagyok. A toxikushoz visszakönyörgi magát, aki szívből szerette, abba meg a lábát törli...?

Akárhogy is: A tavasz nem hoz nekem enyhülést. Mert a lágy napsugár hogy is olvasztana kővé fagyott jeges telet? Mit tegyen az ember, ha nem okoz már tartós örömöt semmi? Túl hamar törik le az idegvégződésekről az az endorfin... Kemény szeretet nem kell nekem. Túl rideggé tett, túl fájóvá, érzelmileg megközelíthetetlenné tett. És ne, ne kérdezze senki hogy ki bántott. Senki, és mégis mindenki...

Nem a Hold, meg a csillagok...

Fájsz néha. Szereteted néha fáj.
Néha megszakad bele a szívem,
Elmémre sötét ködként száll a homály.
Azt érzem, csak a gond, a baj van velem.

Egyszer érezném azt mit egyszer rég!
Hogy méltatnád az embert is, ki vagyok!
Hol egy tó partján talált ránk a fény,
S tanúi voltak rá az ég, s az angyalok.

Taposómalmok szürke napjai
Szennyesek, mosatlanok között,
Elveszették, elnyelte a nappali,
Mit szíved, s szívem őrzött.

Éjjel sincsen már rég nyugtom,
Esti, hűs szél nem csitít már le:
Egyedül fekszem, de nem nyugszom!
Nyughatnék csak békésen vele...!

Miért a rosszat látod bennem?
Tudom, hibám mint por a szélben...
Erényem kopott. (Vagy csak rejtem?)
S hogy neked fáj, azt én is értem.

De kérlek: Néha ölelj át engem!
Érezzem, hogy szeretve vagyok!
Néha csak a Napfény segít,
Nem a Hold meg a csillagok...



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat