Leltár

Adatlapok

Trükktár

TeveClub filmek



[ Mi ez? ] [ Írok ide ]
haverok:

Ral OFF Riverwood naplója


Saladin [4853 AL], gazdája Ral OFF Riverwood
Nem érdekel, ki mit gondol...

Ugrás egy másik naplóhoz!

Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/4853
Nem érdekel, ki mit gondol...

2023-06-04

Elfáradtam.

Három napja volt a harmadik éve, hogy apám egy méltatlan, és csúnya halállal halt meg. Emlékszem arra a napra... Csodaszép napunk volt, Fogadott Húgom utószülinapját ünnepeltük. Egyszer csak megjött AZ a hívás. Az... :((( Amióta a fű sárgászöld. Az ég szürkéskék. Fakó a fák lombja. Már minden olyan, mint egy szimulációban. Nem segítenek az esti séták a fényes napon, a régi helyeken. Olyan nagyon elmúlt minden... Miért kell minden csodaszép dolog mellé egy vödör fost is önteni?! Miért nem lehet egy csendes, békés életet élni nyugodtan?! Miért kell ez a gányolmány?!

De honnan is indult ez az egész mindenség? Azon a 2018-as langyos, csendes szombati napon... Öt éve történt. Apám halálának évfordulóján ismét voltam a Döbrente téren. Majdnem minden olyan volt, mint aznap, amikor a romlás megindult. Ugyanaz a kellemes nyári fuvallat. Ugyanaz a napsütéses, viharfelhős égbolt, ami odafeszült a magasba. Meleg. De mégis hűs... Ott voltam. Ott ültem. Egy pillanatra az ismerős illatot is érezni véltem... Aztán kinyitottam a szemem. Rájöttem, hogy a számomra kedves tér ugyanolyan oszladozó liminal space, mint bármi más. Benne élek egy rémálomban, ahonnan nincsen kiút. Nincs ébredés. Nincs hova felébredni. Ha hazamegyek a romhalmaz szülői házba, akkor nem látok mást, csak halált. Ott alszom nap mint nap abban a szobában, sőt továbbmegyek, ugyanabban az ágyban, amiben két évvel később meghalt apám... A kert elvadult. A rózsák nem nyílnak. Illetve nem úgy, mint egykor. Fáj a kezem/lábam. A szívem. Éjjelente ha megébredek, azt hiszem, hogy a régi szobámban vagyok. Aztán hogy a forgalmi ügyeleten vagyok. Azt hiszem aztán, hogy Környén. Utána István utca, Dömsöd, és csak utána jövök rá, hogy vége a dalnak - a kör lezárult. Ott vagyok, ahol nem kéne - és nem ott vagyok ahol kéne. Dömsödön nyilván nem. Környén sem. Itt sem kellene lennem. Fölösleges vagyok. Mindenkinek...

Elmúlt minden. Csak magamra számíthatok. Vége a dalnak. Vége a kellemes nyári éjszakáknak. Nincs igazán otthonom. Nincsenek kilátásaim. Párkapcsolat? Hagyjuk... "Kár, hogy nem vagyunk egymásba szerelmesek, pedig jó pár lennénk." Menj te is a gecibe. Ha ennyire nem egyértelmű, vagy... Túlságosan is egyértelmű, hogy miért mentem ki elé minden kibaszott éjjel Gazdagrétre az Aldihoz - megjegyzem, fájós derékkal is... Akkor ezt a dolgot elengedtem. Inkább keresek valaki mást. Valakit... Aki elég érett érzelmileg észrevenni, hogy más IGENIS erőfeszítéseket tesz. Meg elkíséri haza - úgy, hogy lehet hogy csak hajnalban ér haza. Nem vagyok jófiú-komplexusos. Mert azoktól a nyálgépektől is hányok. Semmi értéket nem képviselnek... (Amúgy ez a jófiú-rosszfiú dolog is vicces. Már leírtam... De nagyon durva. Jajj-jajj túl kiszámítható a "jófiú", annyira unalmas, csináljunk hát a rosszfiúból fosos nyálgépet, egy metroszexuális taknyot, hogy utána eldobjuk, mert nem elég férfias. Hányok ettől. Meg utána jön a hülyeség, hogy brühühü, hol vannak a normális férfiak... Egy a barátzónában kéne végre körülnézni. Kémcsövem van - nem egy, sok! Lehet kotyvasztani azt a kémiát! Kettő, ahol hagytad őket, illetve ott sem, mert senki nem akar kispados lenni. C'est la vie...)
De azt is tudom, hogy Nyuszi bosszúállásiból teszi amit tesz. Meg vagyok róla győződve. Bosszút áll a saját hülyesége miatt rajtam. Most már nem vagyok érdekes... Tudja, most nem vagyok kapcsolatban. Már nem akarja annyira ezt a dolgot. Nem itt van a helyem. És az meg méltóságomon felül áll, hogy BÁRKINEK könyörögjek BÁRMIÉRT. Ennyi.
Közeleg 12-e is. Tavalyelőtt ilyenkor átadtuk a kulcsokat. Valszeg mekizni fogok - győzelmi vacsorámat fogom elfogyasztani. Győzelem?! Azt mondtam, győzelem?! Mi győzelem az: elveszteni mindent? Amiért KEMÉNYEN DOLGOZTAM... Vagy ennyire undorító vagyok, vagy ennyire balek... De hogy SENKINEK ne legyek az ideálja - csak kajak a selejtnek... Az igazából jelzésértékű. Engem konkrétan kezd hidegen hagyni a világ - az összes társadalmi édes kurva anyjával együtt... Egy jobb korban kiköltöznék az erdőbe. Ott élnék, és csak ritkán, néhanapján látnék embert. Információáradat? Lifelong learning?! Ki a faszt érdekel?! Komolyan kit?! Hagyjanak békén... Hagyjanak engem úgy meghalni, ahogy kedvem tartja. Ha érzem, közel a vég, akkor úgyis a kedvenc fám alá fogok kiülni, és megvárom, amíg a sötét körbevesz. Nincsen értelme tovább küzdeni.



Problémás tartalom jelzése






© Napfolt Kft. - Médiaajánlat