Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. január 12.
A fáraó átka 2.rész
Ennek a históriának két változata is létezik, ami "gyanússá teszi" a hitelességét…
Egy angol úr, megszerezte egy tébai papnő múmiáját. Alighogy megérkezett Londonba, családját egyik baj, a másik után érte. Hogy mik voltak ezek? Nos, a történet tapintatosan hallgat erről…
De mégis szenzációt robbantott ki. Mert (állítólag) a múmia koporsójának a fedelét elküldték egy fényképészhez, hogy fotózza le, mivel rá volt vésve a papnő képmása.
Néhány nap múlva a fényképész rémülten közölte, hogy a felvételt saját kezűleg készítette el, a lemezhez senki nem férhetett hozzá, és mégis szörnyű dolog történt. Előhívás után nem a koporsófedél, hanem egy élő asszony, gonoszan villogó szemű képe jelent meg.
Erre a család is megijedt, és szabadulni akart a "gyanús szerzeménytől", és a British Múzeumnak ajándékozták. A szolga, aki vitte, egy hét múlva meghalt. Segítőtársa megbotlott, és összezúzta magát.
A Múzeum igazgatósága szintén le akarta fényképeztetni a koporsót. A fényképész nem volt megelégedve a világítással, ezért a felvételt másnapra halasztotta. Hazamenet, amikor kiszállt a földalatti kocsijából, az ajtó szétroncsolta a hüvelykujját. Segédje, otthonában, vérben úszva találta az egyik gyerekét, aki a betört ablaküveg cserepeivel sebezte meg magát.
Egy fiatal egyiptológus, aki tanulmányt akart írni a múmiáról, hirtelen megbetegedett és meghalt.
Az egyik látogató tréfás megjegyzést tett a múmiára, s másnap felmondtak neki. Fiát az őrültek házába szállították, az a cég pedig, amelybe vagyonát fektette, megbukott.
Sőt, időközben az is kiderült, hogy a múmia felfedezőjének, néhány nap múlva le kellett vágni a jobb karját, mert fegyvere véletlenül felrobbant. Egyik társát (ugyancsak véletlenül) agyonlőtték, egy másik bánatában halt meg, mert elvesztette az egész vagyonát.
A Múzeum igazgatósága ekkor másolatot készíttetett a múmiáról, és az eredetit eldugták a pince egy félreeső zugában, amit később egy amerikai vásárolt meg. Becsomagolták, először vasútra, aztán egy Amerikába induló hajóra tették fel. A hajó neve mindenki által ismert: Titanic…
/Fontos azonban tudni azt, hogy a Titanic 1912. április 12.-én süllyedt el. A történet "eredeti", első verziója azonban már 1904.-ben, angol újságokban megjelent. Ezt a Dresdener Nachricten című lap, 1904. évi 271.-es számából tudjuk /.
Tehát bizonyos, hogy a történet végét, később fűzték hozzá az első verzióhoz, nyílván azért, hogy így kerekebb legyen a történet…
Az egyiptomi birodalom, hihetetlen mennyiségű múmiát hagyott örökül annak az utókornak, aki sokáig nem tisztelte ezeket a holttesteket. Még a múlt században is gyakori látvány volt, hogy különböző gőzgépek (gőzmozdonyok) fűtésére, a nagy mennyiségben rendelkezésre álló múmiákat használták fel…
A hatalmas mennyiség tehát gyorsan megcsappant, amit fokozott az a "divattá vált" szokás, hogy a turisták (főleg a tehetősebbek), szintén jelentős mennyiségben vásárolták, és vitték haza, mint szuvenírt. A barátaiknak partikat rendeztek, és végül, a teadélutánok "csúcspontjaként" mutatták be legfrissebb szerzeményüket…
Szerencsére a tudósok ráébredtek arra, hogy a múmiákon keresztül, kiválóan nyomon lehet követni egyes betegségek kifejlődését, öröklődését, és időben megállították azt a folyamatot, ami valószínűleg minden múmiát megsemmisített volna…
Vége
|
