Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
Április bolondja
Április bolondja
(Komoróczy György)
Az embereket általában, köztük kutatókat, diákokat és felnőtt újságolvasókat igencsak érdekli az április elsejei tréfálkozások eredete, az azokhoz fűződő szokások, szólásmondások magyarázata. Az egész magyar nyelvterületen ismert, hogy akit április elsején becsapnak, megtréfálnak, vagyis áprilist járatnak vele, annak neve: április bolondja. Számos helyen ismert még ez a szólás is: Áprilist csinál valakiből. A jeles áprilisi naphoz fűződő tréfálkozó rigmusok közt a szakirodalomban nem találtam ez ideig az itt következő változatot, pedig éppúgy előfordul Biharban, például Kazinczy Ferenc szülőfalujában, Érsemjénben, mint a Székelyföldön: Április bolondja/ Felmászott a toronyba,/ Megkérdezte, hány óra,/ Fél tizenkettő,/ Bolond mind a kettő.
Az említett kérdéssel eddig számos jeles kutató foglalkozott, közülük kiemelkedik az erdélyi Szabó T. Attila idevágó munkássága. Tőle tudható meg például, hogy az áprilist járat alakváltozat, amelyet a híres Czuczor–Fogarasi szótár rögzít, csak a 19. századból adatolható, míg az erdélyi áprilist jártat változat sokkal korábbi, mi több: az április elsejével kapcsolatos legrégebbi és legtöbb szólás erdélyi szövegből mutatható ki. Azt a véleményt, hogy áprilist azért tarthatták a bolondok hónapjának, mert szeszélyes az időjárás, Szabó T. Attila magyar vonatkozásban cáfolja, ugyanis őseink – az írott emlékek tanúsága szerint – márciust tartották szeszélyesnek. Álljon itt erre egy példa Szabó T. Attilától: Olyan vagyok, mint az március, mert ű neki természeti, hogy napestig egynihánszor megváltozik, hol esős, hol szeles, hol pedig tiszta (a szöveg 1559-ből való).
Az április-járatás szokásának kialakulására többféle magyarázat van. Ezeket azonban átszövik a babonás hiedelmek. Évszázadokkal ezelőtt április elseje ünnepnek számított, vagy azért, mert valamikor újév napja volt, vagy a tavaszkezdő ünnepélyek napját jelentette. Az erdélyi országgyűlés 1619-ben hozott határozata szerint ünnepnapokon nem volt szabad semmilyen munkába kezdeni vagy útnak indulni. A tilalomszegők szerencsétlenül jártak, meg is büntették őket. A hiedelem szerint azonban csak az első vétkes személyt büntették, utána már bárki végezhette a tilalmas cselekedeteket. Ennek alapján alakulhatott ki a tréfás április-járatás szokása. Szabó T. Attila szerint nálunk a 17. század második felében, feltehetően német hatásra, alakult ki. Ő úgy véli, hogy az áprilist jár(t)at kifejezés a pórul jár, rosszul jár, illetve az ilyen típusú szókapcsolatok mintájára alakult ki.
Forrás: http://www.hhrf.org/hargitanepe/2004/apr/hn040401.htm#E15E29
|
