|
Nézd meg a Naplómat naplója
Érdekeske [34253 AL], gazdája Nézd meg a Naplómat
2005. július 25.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. július 25.
Galilei és a fénysebesség
Galileo Galilei csillagászati felfedezései felszították a keresztény egyház dühét. A kor nézete szerint ugyanis az égbolt a legnagyobb rend és tisztaság megtestesítője volt. Galilei azonban a napon foltokat fedezett fel, a Jupiter körül pedig mozgó pontokat látott. A foltokat ráfoghatták arra, hogy nem tartja tisztán a távcsövét, a pontokat pedig arra, hogy öregedő szemeit túlerőlteti, de az ezekből levont következtetéseinek nyilvános hirdetését nem tűrhették tovább az egyházfők.
Galilei persze nem hitt a piszkos távcsőben vagy káprázó szemeiben. A megfigyeléseit próbálta megmagyarázni. A Nap foltjaival nem sokra ment, de a Jupiter körüli pontokat alapos megfigyelés alá vonta. Csak igen sok megfigyelés után merte kimondani: a Jupiternek holdjai vannak. Ez szemben állt a keresztény egyház azon nézetével, hogy minden égitest a Föld körül kering. Ha pedig ez a Jupiterre nem igaz, miért kellene, hogy igaz legyen a többi égitestre is? Galileit a Jupiter-holdak felfedezése csak megerősítette abban, hogy Kopernikusz nézetei helyesek.
Galilei jól ismerte az ókori mitológiát. Jupiter Zeusz római neve. A felfedezett négy holdat a görög mitológia alapján Zeusz kedveseiről nevezte el Iónak, Európának, Ganümédésznek és Kallisztónak.
Galileinek nemcsak a Jupiter-holdak felfedezését köszönhetjük. Több éven át végzett megfigyelései alapján meghatározta a négy hold keringési idejét és távolságát a Jupitertől. Az elkészített előrejelzései azonban nem voltak kellően pontosak: hol késtek, hol siettek a Jupiterhez képest.
Galilei már korábban végzett olyan kísérleteket, amelyekben a fény sebességét akarta megmérni. Haláláig hitte, hogy a fénynek – mint minden másnak – a mozgásához időre van szüksége. Úgy gondolta, hogy ezt földi méretekben, két domb között meg tudja mérni.
A két dombra embereket állított fel lámpákkal. Az egyik eltakarta a lámpát, s amikor a másik észrevette, hogy a lámpa elsötétedett, ő is eltakarta a sajátját. Galilei az első ember mellett állt, s mérte a két elsötétedés közötti időt. Az órának azt az időt kellett volna mutatnia, amennyire a fénynek szüksége van arra, hogy a dombok közötti távolság kétszeresét befussa. Galilei azonban nem talált elég távoli hegyeket, de ez nem ingatta meg hitét a fénysebesség létezésében, csak azt bizonyította számára, hogy ez a sebesség igen nagy. Ezért a Jupiter-előrejelzésekben talált eltéréseket a fénysebesség végességével indokolta.
Ekkoriban gyűlt meg a baja az egyházi hatóságokkal, így érdeklődése elfordult a témától. Az inkvizíció döntése a zseniális tudós alkotószellemét élete végéig megkötötte. Galilei csak óvatos leveleiben és kézirataiban remélhette, hogy életműve tovább él.
Galileo Galileit öreg korára mindenki egyedül hagyta. A vak tudósnak csak a fitatal Torricelli lehetett vigasza, aki 1642. január 8-ig, haláláig mellette maradt.
gkkk
|
Problémás tartalom jelzése
|
