Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. április 17.
Szüléssel kapcsolatos babonák a néphagyományban
Ősanyáinkkal kapcsolatos egyik legfelkapottabb tévhit, hogy kimentek a mezőre, rájuk jöttek a fájások, megszültek, majd dolgoztak tovább. Nagyanyáink félelemmel vegyes várakozással, tulajdonképpen tudatlanul néztek a szülés elé.
Ha a nászi ágyon fiúgyermeket hengergetünk végig, fiú utód várható. A fiú utód érdekében szorongatni (esetleg szájba venni) érdemes a párna csücskét a menyecskének. A jó hatás elérése érdekében a férfi tartsa a fején a kucsmáját. Azt tartják, tilos tátott szájjal szerelmeskedni, vagy kacagni, hiszen attól lány utód fogan a párnál. Sok helyen a kötéllel, szárítókötéllel, varrással kapcsolatos munkák tiltottak, mert a köldökzsinór a baba nyakára tekeredik és meghal.
A terhességet számtalan módon igyekeztek megjövendölni. Székelyföldön egy szűz Mária képbe kellett tűt szúrni. Ezt kilenc napig benne hagyni, majd megnézni. Ha a tű még tiszta, akkor a nő nincs másállapotban, de ha rozsdás, akkor bizony viselős. Ha a tű a hegye felől rozsdás, akkor fia, ha a lika felől, akkor lánya fog születni. A gyermeket megóvandó holdtöltekor az udvarba megy, háromszor kiköp a hold irányába és ezt mondja: „Szent Mária úrasszony, légy velem a bajban, óvjad meg magzatom, nőjön, mint a hold!”
A viselős nőnek mindenre vigyáznia kell. Nem elég, ha az étkezéssel és a szokásos dolgokkal óvatos. Ne igyon csorba pohárból, mert csálé szájú lesz a gyereke. Ha sokat mos hajat, „folyós fülű lesz a baba. Ha az asszony eltagadja viselős voltát, a gyerek lopós, rossz jellemű, esetleg néma lesz, vagy későn kezd majd beszélni. Ha a kismama túl soká álldogál az ajtóban, nyúlszájú lesz a gyerek, és virágot se szagoljon, mert büdös lesz a gyerek szája. Nem ülhet terítetlen asztalhoz, mert kopasz lesz a gyereke. A jó jelek: Ha a ló odaszalad a várandós asszonyhoz, mert akkor erős magzatot szül majd. Jó, ha kukoricát lop, mert akkor erős lesz a gyereke.
Az asszonyok elől tilos ételt eldugni, mert nehezen fog szülni. A lopás tilalma a másállapotban lévő nőre nem vonatkozik – már ha ételről van szó – hiszen neki akkor és annyit kell ennie, amennyit és amit megkíván, a lehető leggyorsabban. Sőt, ha várandós asszony szed a gyümölcsfáról, jövőre bő termés várható, így kínálják is őket. Ha a mama sok tésztát eszik, nagy súlyú lesz a gyerek. Ha malachúst áhít, ügyefogyott gyerekre számíthat, míg a nyúlhúst kívánó asszony nyúlszájú, álmatlan rossz egészségű gyermeket jövendöl. A bableves, babfőzelék sem javasolt, mert sárga fogú lesz a baba. Ha madárhússal lakik jól, éhenkórászt hoz a világra. A legérdekesebb babona azonban a halárusnál jön elő. Ott ugyanis a hallal szájon kell vágni a viselős nőt, nehogy pálott szájú legyen a babája.
Azt mondja a hagyomány, hogy a viselős nő képzelete nyomot hagy az újszülöttön. Ez - ma már tudjuk – valóban így van, ám nem olyan direkt módon, mint azt eleink gondolták. A nő ilyenkor nem nézhet bénára, vakra, vagy más ormótlan emberre. Ha valamire mégis rácsodálkozna, jobb, ha háromszor kiköp és fügét mutat, hogy a rontást elkerülje. Az is jó, ha bal hüvelykjét a keresztbe kötött köténye alá nyomja. A következő varász mondóka is segít ha a nő megcsodál valamit, amit nem lett volna szabad:
„Igézet ne fogja! Igézet ne fogja! Nem csak magam láttam!”
Az állapotos nőt nem szabad megütni, mert annak szégyene meglátszik majd a gyerek testén anyajegy formájában. Hozzá sem szabad dobni semmit, mert az is kiütközik a csecsemőn.
Ha már ennyi dologra figyelt a babonás asszonyság, már csak az van hátra, hogy a szülést megkönnyítse. Ne igyon hát szűk nyakú üvegből. Üljön a ház küszöbére úgy, hogy az egyik lába kívül, a másik belül van. Legjobb, ha esti harangozáskor teszi mindezt, ráadásul szombaton. Vegyen minden ételből először, és jó, ha egy villám sújtotta fa darabkáját hordja magánál. Segítenek a különféle amulettek is. Ilyen például ha nyakunkban kis keresztet viselünk, közepén lukkal. Jó lehet a vulva formájú amulett is, de beválik vörös fonállal dohányzacskóra hímzett kígyó. A zacskó készüljön szamárbőrből és tegyenek bele tömjént. Ezt a zacskót hordják mindig a kebelükben.
Somogyszilben az asszony, ha eljön az órája, kibontja a haját térdre ereszkedik és háromszor körbecsússza az asztalt imádkozva közben. A vajúdónak Berzencén nem szabad megszólalnia, még a kérdésre sem felelhet. A szülő nő ágyára ne üljön senki, mert elviszi az álmát. Ingben és alsószoknyában szülnek, sőt egyes vidékeken a férjük csizmáját adják a lábukra, hogy könnyebb legyen a szülés. Ahol az állva szülés volt divatban, ott szinte teljesen felöltözve maradtak. Falhoz, vagy ajtófélfához támaszkodtak. A szalma kíséri a születést, hisz a gyermeket a guggolva szülő nő szalmára kell megszülje, lehetőleg a sarokban (Ott jól megtámaszkodik a hát) Gyakori volt, hogy a szülés könnyítése érdekében masszírozták, vagy füstölték a vajúdó asszonyt.
Tóth József tanulmánya alapján összeállította Tengericsillag [91409 AL]
|
