Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. május 16.
PÜNKÖSD ÜNNEPE
Pünkösd a kereszténység harmadik legnagyobb ünnepe (Karácsony s Húsvét után). Nevét a húsvét utáni ötvenedik napról, a görög eredetű pentecostes (=ötven) szóból kapta, melyből a magyar Pünkösd szó is származik.
Az ószövetségi zsidó népnél eredetileg aratási hálaadóünnep volt, majd a sínai-hegyi törvényhozás ünnepnapja lett: ezen a napon ülték meg annak emlékét, hogy az Isten szövetségre lépett népével.
A keresztény hit szerint Isten az egész emberiségnek kínálja fel az üdvösséget, új és örök szövetségként. Ez az új isteni szövetségkötés teljesedett be a Jézus által megígért harmadik isteni személy, a Szentlélek eljövetelekor - ezáltal és ekkor született meg Isten népe, az Egyház, amely már egyetemes, azaz görög szóval: katolikus.
Az első keresztény Pünkösd ugyanarra a napra esett, mint a zsidó hetek ünnepe. A Szentlélek szélzúgás és lángnyelvek alakjában jelent meg az apostoloknak, ezért az ünnep jelképei a szél, a galamb és a tüzes lángnyelv. Az első Pünkösdkor a Szentlélek kiáradt az apostolokra, betöltötte őket megvilágosító, lelkesítő, szeretetet sugárzó kegyelmével, hogy képessé váljanak Jézus Krisztus missziós küldetésének teljesítésére. Az apostolok különféle nyelveken kezdtek beszélni. "Aznap mintegy háromezer lélek csatlakozott" az apostoli igehirdetés nyomán a megszülető keresztény egyházhoz.
A II. vatikáni zsinat (1962-1965) liturgiareformja szerint a Pünkösd az ötvennapos húsvéti ünnepkör ünnepélyes befejezése. Korábban Pünkösd vigíliáját (az V. századtól) s nyolcadát (a VII. századtól) is külön megünnepelték. Bár pünkösdhétfő a zsinat óta már nem külön egyházi ünnep, a nyugati országokban és 1993 óta Magyarországon is munkaszüneti nap.
A Húsvéthoz alkalmazkodó Pünkösd is mozgó ünnep a niceai zsinat (Kr.u. 325) határozata óta: május 10 s június 13 közé eshetik.
A CSÍKSOMLYÓI BÚCSÚ
A csíksomlyói búcsút hagyományosan Pünkösdkor tartják, a székelyek nagy ünnepe. Csíksomlyó búcsújáró hely jellegét az adja meg, hogy már a XV. században virágzik a Boldogságos Szűz Mária tisztelete a székely nép körében. IV. Jenő pápa az 1444. évi körlevelében említi, hogy "a hívek nagy sokasága szokott összejönni ájtatosságnak okából és gyakorta nem szűnik odagyűlni, Máriát tisztelni".
1567-ben fordulat következett be a búcsújárásban, amikor is a székelyek legyőzték János Zsigmond seregeit a Hargita Tolvaj-hágójánál. Ennek a történelmi eseménynek emlékére fogadalmat tettek, hogy ezután minden évben, Pünkösd szombatján elzarándokolnak Csíksomlyóra. Ezt az ősi hagyományt őrzi és folytatja a mai napig Mária népe. Ugyancsak az eredeti hagyomány szerint, nyírfaággal kezében, vagy a járművét feldíszítve tér haza otthonába.
PÜNKÖSDI NÉPSZOKÁSOK
Az ünnep alkalmasnak bizonyult a tavaszi és nyári napforduló azon ősi európai szokásainak és hitvilágának továbbélésére, amelyek a különböző népszokásokban még napjainkban is élnek. A legjellegzetesebb pünkösdi népszokások: az ügyességpróbákkal egybekötött pünkösdi királyválasztás, a lányok, legények, kisfiúk és kisleányok falufeljáró köszöntése.
A pünkösdi királyt - akit versenyjátékokkal, főleg lóversennyel, bothúzással választottak ki - egy évig a legények vezetője, bírája volt, hivatalos minden lakodalomba és összejövetelre. A legények engedelmességgel tartoztak neki (Európa jelentős részében a középkor óta választanak pünkösdi királyt).
A pünkösdi király uralma mindig a következő pünkösdig tartott. Erre eredeztethető vissza a Magyarországon már a XVI. században általánosan ismert szólás, ami a pünkösdi királyság múló, valójában értéktelen voltára utal (pünkösdi királyság), és amelyből a szokás általános és régi elterjedésére lehet következtetni.
Az ünnephez énekes, táncos, dramatikus gyermekjátékok is kapcsolódhatnak, amelyek egyik legismertebb szövegmotívumát szinte minden magyar gyermek ismeri még napjainkban is. Ez a ”Bújj, bújj zöld ág” című dalocska.
A pünkösdhöz kötődő kedves szokás az ún. pünkösdölés. Eredeti formájában lányok és legények, újabban inkább gyermekek vesznek részt benne. Házról-házra járó csoportok bekéredzkedés után szavalnak, énekelnek, táncolnak, átveszik az adományokat, majd ismét táncra perdülnek. Ha a lányok és legények a játék szereplői, közös táncmulatsággal zárják a napot.
PÜNKÖSDI HIEDELMEK
Aki pünkösd hajnalban születik, szerencsés lesz. A hajnalban merített kútvízben való mosdás egész évre elűzi a betegséget. A teheneket nyírfaággal veregették, hogy jól tejeljenek. Van ahol kenyérhéjat égettek, hamuját a gabonaföldre szórták, hogy jó termés, gazdag aratás legyen.
ÉTKEZÉSI SZOKÁSOK
Pünkösdkor a paraszt családoknál is ünnepi ételek kerültek az asztalra. Egyébként húst ritkábban ettek, de a juhtartó vidékeken nem csak húsvétkor, hanem pünkösd napján is fogyasztottak bárányt, birkapörköltet. Máshol inkább marhahús, baromfi került az asztalra. A tojásrántottának mágikus hatást tulajdonítottak, s szintén kötelező volt valamilyen édes kalács készítése (fonott kalács,túrós lepény).
Összeállította: Ucsugó [59666 AL]
|
