Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
BARÁTSÁG
Nem minden az, aminek látszik
A feltétel nélküli szeretet képes arra, hogy két személyt igaz baráttá, egy lélekké fonjon össze. A mély, őszinte barátság alapja, a feltétel nélküli szeretet. Az emberi kapcsolatok legnagyobb ellensége, ha a szeretetünket valamilyen feltételhez kötjük. „Szeretlek, ha te is szeretsz engem, szeretlek, ha..." Az igaz barát szerepe, hogy mindig teljes elfogadást mutasson a másik iránt. A másik érdekeit helyezze előtérbe. Az nem barátság, ami saját érdekeire mutat; az csupán szentimentális érzelmi kötődés. Sajnos gyakran előfordul, hogy két ember egy érzelmi kötődésben él, és meg vannak győződve arról, hogy az egy jó barátság. Pedig minden olyan kapcsolat, ami nélkülözi a másik felé való szolgálatot, csak az önző érzelmek kielégítését szolgálja. Az igazi barát, minden helyzetben a másik érdekeit tekinti elsődlegesnek. Ez a fajta barátság nagyon ritka, és éppen ezért nagy-nagy kincs, amit meg kell becsülni.
Jonatán és Dávid barátságának nagy erőpróbája volt az, hogy Saul, az akkori király - aki Jonathán apja volt - üldözte, és meg akarta ölni Dávidot. A barátságuk kiállta ezt a próbát is. Jonathán bátorította és bíztatta barátját. Nem azt mondta neki: „Ó Te szegény kis Dávidka, az a csúnya apu kikerget a világból, pedig olyan jókat homokoztunk együtt." Jonatán azt tette, amit egy igaz barát tesz: a bizalmát és hitét erősítette Dávidnak. Mitől válik testvérré a barát, nyomorúság idején? Attól hogy sajnálkozik a barátján és önmagán? Ha a barátjában azt erősíti, hogy mennyire szerencsétlen egy alak, hogy ebbe a helyzetbe került? Vagy attól, hogy vigasztalást és bátorítást ad neki, és ha azt erősíti a barátjában, hogy nincs az a nehéz helyzet, amiben ne számíthatna rá, és ne lenne ott vele? Igen, attól válik testvérré a barát, ha azt tudja adni, amire a másiknak az adott helyzetben a legnagyobb szüksége van.
A szívben dől el
Lehetnek olyan helyzetek a barátok életében, hogy átmenetileg el kell, hogy váljanak egymástól, de ez egy igaz barátságot nem ingathat meg. Sokan úgy gondolják, hogy attól barátság a barátság, hogy folyton egymás szoknyáján vagy gatyáján ülnek. A barátságot nem korlátozza idő vagy tér. A barátság a szívben dől el, a szív szándékán múlik és nem azon, hogy minden nap együtt töltik az idejüket. Lehet, hogy évente egyszer tudnak csak találkozni, lehet, hogy több ezer kilométer választja el őket, de a szívükben megvan az a hely egymásnak, amit más nem tölthet be.
A barátság a legegyedibb kapcsolat, ami két személy között létezhet. Minden más kapcsolattal ellentétben, a barátságnak nincs alá, vagy fölérendeltje. Ez egy olyan kapcsolat, ahol a résztvevők egyenlő szinten vannak. Ha megnézünk más kapcsolatot, teszem azt, a főnök-beosztott, vagy férj-feleség, vagy szülő-gyermek kapcsolatát, láthatjuk, hogy ezeknek a kapcsolatoknak státusilag van egy fölé, és egy alárendeltje, hogy egészen pontos legyek: van vezetője és vezetettje. A barátságban ezzel szemben, a felek abszolút egyenrangúak.
Az igazi barátság létre jöttéhez tehát, feltétel nélküli szeretet, a másik felé való szolgálat, építés és bátorítás szükségeltetik. Egy olyan hozzáállás, mely a másik érdekeit helyezi előtérbe, ami azt kommunikálja a másik felé, hogy mindig számíthat rá.
Ennek a hozzáállásnak a kialakításához elengedhetetlen, hogy egészséges módon gondolkodjunk a másikról, és a minket körbevevő valóságról. A helytelen életelvek használata, megfoszthat minket attól, hogy az életünket gazdagító kapcsolataink lehessenek. Ezért létkérdés mindnyájunk számára, hogy megtanuljunk helyesen, a valósággal összhangban gondolkodni.
http://www.megoldasok.hu/cikkek/cikk_barati_kapcsolatok.htm
........................................................................
Reményik Sándor
Egymás helyett
Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem.
Én végigálmodom az álmait,
Ő végigéli az én életem.
Ő helyettem is él, szenved, szeret,
Lángol, lendül, hevül, harcol, nevet,
Gyermek is, bajnok is, ember is a gáton.
Én benne eltemetett vágyaim
Hazajáró lobogását látom.
De néha őt kísérti egy-egy álom:
Mennybe törő és földbe temetett,
Álom, amelynek folytatása
Csak bennem, az én lelkemben lehet.
Azt én nevelem, azt a gyökeret.
Titkos virágként világra hozom,
Nap felé fordítom a szirmait,
S égre festem egy halvány hajnalon.
Van egy barátom, végzetesen más,
És végzetesen mégis egy velem,
Barátságunkban épp ez a varázs.
Én benne élem égig magamat,
Ő bennem álmodja magát az égig.
Ha találkozunk egy más csillagon:
Szerepeinket talán kicserélik.
|
