Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
Ki volt Csaba királyfi?bef.rész
Ha ez igaz, akkor Csaba alighanem a VII. században vagy még korábban élt – Dümmerth szerint.
Az óbolgár királylista szintén Attilától eredezteti az óbolgár kánokat. Dümmerth szerint a bolgár és a hun uralkodók keveredése, a magyarok és bolgárok, illetve avarok együttélése, keveredése okozhatta a Csaba-legendárium összegabalyodását is. Dümmerth fejtegetéseiben végül arra jutott, hogy Csaba talán nem is volt más, mint Álmos vezér nagybátyja, aki egy óbolgár vezér volt, s akit Kuber néven emlegetnek a krónikák. Kuber Kovrat bolgár kán fia volt, míg Kovrat másik fia, Batbaján, aki Szkítiába visszavezette az óbolgárokat, valójában Árpád vezérünk apjának őse volt.
Így tulajdonképpen egy magyar-bolgár rokon dinasztia emlékét őrizték meg a székelyek, és így a kettős honfoglalás László Gyula által felvázolt elméletéhez is kapcsolódik a legenda, amely az avar korba, a hetedik századba vezet vissza. Ekkoriban ugyanis az avarok-bolgárok a Kárpát-medencében is együtt éltek. Az ő utódjaik lehetnek a székelyek, akik a hun királylegendákat összekeverték az óbolgár és az avar hagyományokkal, és Attila fiai helyett Kovrat fiaival cserélték ki a szereplőket.
Így a magyar hagyomány is végül Attila és Kovrat fiainak sorsát keverte össze. Kovrat egyik fia vezette az óbolgárokat a Kárpát-medencébe, s így Dümmerth és László Gyula szerint a magyarok elődeinek első csoportja is ekkor, 677 környékén érkezett ide. A későbbi „nagy” honfoglalás szerintük tehát csak a második volt a sorban, ahogyan ezt az egyik krónikánk is megerősíti.
Dümmerth fejtegetései közben megemlíti Zuárd, Kadosa és Csaba nevét is. Dümmerth szerint ezek az Anonymus krónikájában szereplő elnevezések nem is feltétlenül tulajdonnevek, hanem népies ragadványnevek, amelyek „útról letérőt”, „bolyongót”, kóborlót” jelentenek. Ezek Attila-ivadékok Anonymusnál, aki keveri Kovrat óbolgár kánt és Attilát – a korábban említetteknek megfelelően. Ha ehhez hozzátesszük a nyelvtudományi fejtegetéseket, a sobamogera, még újabb jelentést hordozhat magában: „kóborló népet”, amely talán avar-bolgár kori népességet takar, amely valahová Bizánc vagy Görögország területére vetődött a kori középkorban.
Anonymus egyébként is kedvelte a nevek összekeverését, így aligha tekinthető minden kétséget kizárónak az, hogy Csaba a középkori magyar Aba nemzetség őse lett volna. (Az Abák eredetéről egyébként is vita folyik, tekintették őket például egyesek a kabarok leszármazottjainak is.)
Természetesen ezen elméletek hitelességét nehéz megítélni, de mindenképpen hozzájárulhatnak a tisztánlátáshoz, illetve ahhoz, hogy a tudósok tovább vizsgálják Csaba királyfi legendakörét.
Dr. Obrusánszky Borbála történész-orientalista arra hívta fel a figyelmet, hogy a „csobán” hun méltóságnév és a Csaba név között is lehet összefüggés. A kutató a hun méltóságnév eredete kapcsán egy külföldi szakértőre, de Grootra hivatkozik, aki szerint ez az egyik legrégebbi méltóság Attila népénél.
A legendák szerint Csaba királyfi Attila hun uralkodó fia lehetett. A Csaba-mondát megörökítő Kézai Simon – aki IV. (Kun) László király udvari papja volt – például Krimhild csatájaként említi Attila fiainak összecsapását, ahol Csaba és Aladár (Krimhild német hercegnő fia) küzdött meg egymással, s amelyben a vesztes fél Csaba lett. A csata után a hunok közül megmaradt háromezer férfi elmenekült. Ezután ők magukat nem hunoknak, hanem székelyeknek nevezték.
Obrusánszky Borbála arra is rámutatott, hogy a tudósok többsége Magyarországon a csobán szót a törökből, méghozzá az oszmán-törökből származtatja. (A hunokat – ha ez a népcsoport egyáltalán törökös nyelven beszélt, és nem valamiféle mongol nyelvjárást használt – a törökség másik, csuvasos-bolgáros jellegű ágához sorolják, nem az oszmán-törökhöz.)
A csobán név oszmán-török, pontosabban oguz-török, köztörök jellegét erősíti, hogy a besenyőknél (ők az oguz-törökök közé tartoznak) előfordul egy olyan népelem, amelyet csobánnak hívnak. (A besenyőknek volt egy „yula” nevű része is, amelyet sokszor gyulának neveznek a források.)
A gyula és a csobán tisztségek besenyő-magyar vonatkozásai mindenképpen érdekesek lehetnek, de nem tekinthetők bizonyító erejűnek. Mindkét nép más népekkel való együttélése során is megismerhette ezeket a tisztségeket, így a magyarok között az erdélyi Gyula vagy a székelyek őseinek(?) vezéreként ismert Csaba nem feltétlenül besenyő eredetű.
Obrusánszky arra is felhívta a figyelmünket, hogy orosz kutatók egészen egyszerűen a csobán tisztséget – és így talán Csaba királyfi nevét is – egészen máshonnan eredeztetik. Az egyik orosz kutató például a száz-bán jelentésű méltóságnévnek tekinti a csobánt. A báni tisztség mindenesetre szintén ismert a középkori Magyarországon.
Érdemes odafigyelni a balkáni, a csuvas- és bolgár-török, a hun, valamint a besenyő kapcsolatokra, amelyek a honfoglaláskori és az azt megelőző magyar történelem legvitatottabb pontjai, de amelyek talán népünk históriájának legizgalmasabb kérdéseit vetik fel.
(Szegő Iván Miklós)
|
