Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. március 5.
Ha félek, fél ember vagyok
A pánikbetegségben és pánikhelyzetekben mindent elsöprő erővel lép fel a szorongás. Az egzisztencializmus megalapítója, a német filozófus Martin Heidegger szerint a szorongás a bizonytalan jövő, a megismerés bizonytalansága, ami (döntéshelyzetben) tehetetlenség-érzést okoz. Maga a szorongásérzet leírására szolgáló Angh szó indogermán eredetű, jelentése azonos a görögben is: megfojtva, szorosan összenyomva lenni. Az európai nyelvekben szinte kivétel nélkül innen származik a lelki kín, a lelki fájdalomérzés kifejezése (angustus, angor, anxious, anxietas, angoisse, anxiete stb.).
A magyar szorongás szó is e tő egyenes fordítása; szorongani annyit tesz; mint szorult helyzetben, mintegy sarokba szorított helyzetben érezni magunkat. A szó tehát az "összenyomottság" és a "fojtottság", fojtogatottság" érzését egyaránt megjeleníti, ami nem más, mint a megsemmisüléstől és tehetetlenségérzéstől való félelem. A fogalmat nehéz egyértelműen definiálni, annak ellenére, hogy szinte mindenki tudja, miről van szó.
A belülről fenyegető veszélyekre (melyek a fantázia, a tudatos vagy tudattalan gondolatvilág útján jönnek létre) a szorongás érzete figyelmeztet.
A pszichoszomatikus szemléletű (vagyis a testi elváltozások lelki alapjaival is számoló) orvostudomány a vegetatív (akaratunktól független) idegrendszer izgalmi állapotában, illetve a paraszimpatikus/szimpatikus rendszer egyensúlyának felborulásában látja a szorongás alapját. A vegetatív izgalmi jelek (verejtékezés, pupillatágulás, vérnyomás-, pulzus-, légzés-, bőrellenállás-, izomtónus-fokozódás, remegés stb.) változásából következtetni lehet a szorongás mértékére is. A szorongás élménye tehát részben lelki, részben, pedig e testi - vegetatív - tünetek átéléséből tevődik össze. A mai modern amerikai pszichiátria a szorongásos betegségeket a következőképpen osztja fel.
- Pánikbetegség agorafóbiával vagy a nélkül
- Agorafóbia (pánikbetegség nélkül)
- Szociális fóbia (szerepléstől, nyilvános társasági helyzettől való félelem)
- Egyszerű fóbia (póktól, kígyótól, kutyától, lótól stb.)
- Kényszerbetegség (kényszergondolatok és cselekvések)
- Állandó szorongásos betegség (generalizált szorongás)
- Poszttraumás stresszbetegség (sokkszerű lelki sérülés okozta visszatérő szorongás)
A pánikbetegség megjelenése nőknél kétszer olyan valószínű, mint férfiaknál.
Fóbiát, azaz irracionális félelmet kiválthat bármi: valamilyen helyzet, tárgy, ember vagy állat. Nagyon sok fajtája van. Leggyakoribbak a térrel kapcsolatos agorafóbiák: tériszony, magassági félelem, klausztrofóbia (bezártság-érzés), közlekedési fóbia, túlzott szorongás a hidaktól stb. Sok a szociális fóbia, a többi embertől való túlzott félelem. Gyerekeknél, serdülőknél például iskolafóbia formájában jelentkezhet. Enyhe, átmeneti formája a lámpaláz és a vizsgadrukk. A fóbiák harmadik válfaja konkrét állatokhoz vagy tárgyakhoz köthető: kutyához, macskához, pókhoz, kígyóhoz, vérhez vagy injekciós tű látványához. (http://www.phobialist.com - megtalálod felsorolva a létező, megnevezett fóbiákat)
Az emberi agy végtelen találékonyságának és félelmeinek köszönhetően, mindenféle fóbiára alkottak egy kifejezést. pl: nephophobia - felhőfóbia, coulrophobia - bohócfóbia, alektorophobia - csirkefóbia, aphiphobia - méhfóbia, és még végtelenül sorolhatnánk, hisz a körülbelül 500-as lista szinte naponta bővül újabb és újabb fóbiákkal.
- A pánikreakció váratlanul keletkező, percek alatt lezajló. Fizikai tünetei a heves szívdobogás, izzadás, remegés, mellkasi fájdalom, hányinger, szédülés, halálfélelem, zsibbadás, hidegrázás. Az említett pszichológiai okokra vezethető vissza az is, hogy valaki, ha fél bizonyos tünetektől, és vizsgálja önmagát, akkor hamarabb talál is valami rendellenességet a szervezetében. Vannak olyan betegek, akik folyamatosan figyelik magukat, és már a normál ütemű szívdobogásuk is szorongással tölti el őket.
Azt hívjuk agorafóbiának, amikor valakinek egy bizonyos helyzetben, helyen pánikrohama volt, és elkezd attól a helytől rettegni, kerüli azt, és bármilyen más hasonló szituációt. Ilyen jellemző helyek, helyzetek a tömegközlekedési eszközök, rostokolás egy dugóban, színház, ahol kicsi a tér, nincs elég hely a lábnak, vagy a lift, amelyik szintén bezártságérzetet adhat, nem lehet bármikor, bárhol kiszállni, amikor ránk tör a bezártságérzés, és ekkor jön a pánik. Van egyfajta karrierje ezeknek a pánikrohamoknak. Kezdetben valaki csak a metróra nem mer felülni, majd a villamoson is hasonló pánikrohamai lesznek, aztán már busszal sem közlekedik, nem vezet egyedül autót, később pedig csak kísérővel mer kimenni az utcára, vagy legrosszabb esetben még kísérővel sem. Az első pánikroham után elkezdenek szorongani az adott helyzetektől, kerülik azokat. Így aztán lehetőséget sem adnak maguknak arra, hogy bebizonyosodjék, nem történik, nem történhet velük semmi baj. (Folytatjuk)
Forrás: http://www.eletforma.hu/?r=605
http://www.informed.hu/betegsegek/
Összeállította: Mahóka
|
