Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. június 29.
KOLOZSVÁR (1. rész)
A város története
A régi gazdagsága miatt "kincsesnek" nevezett Kolozsvár (románul Cluj, 1974 óta hivatalosan Cluj-Napoca, németül Klausenburg) az Erdélyi-medence északnyugati sarkában, a Gyalui-havasok keleti nyúlványainál fekszik.
A római város (Napoca) romjain, a már korábban épült Klusvár körül, 1178 táján keletkezett a szászok és magyarok lakta új helység. (A korábbi időkből honfoglaláskori magyar sírokat a város több pontján is találtak.) 1270-ben V. István már várossá avatta, Zsigmond király pedig 1409-ben kulcsos várossá emelte. A XV. század első és második harmadában épültek az új városfalak, három kilométer hosszúságban és mintegy 45 hektár területet magukba foglalva. Ekkor magyarok és szászok egyenlő számban éltek a városban, és az itt született (1440. február 23.) Mátyás király 1458-as rendelete szerint a főbíró felváltva magyar és szász volt, a tanács és az esküdtek egyenlő részben szászokból és magyarokból álltak. Idővel a magyarok túlsúlyba kerültek, és János Zsigmond alatt kiszorították a szászokat a város igazgatásából.
1550-ben a Nyugat-Európából visszatérő Heltai Gáspár Kolozsváron indítja el a magyar nyelvű könyvnyomtatást. Ebben az időben a város a magyar reformáció központja, először a kálvinizmus terjedt el, majd Dávid Ferenc hatására unitárius hitre tért Kolozsvár. 1569-ben különvált a szász városoktól, a magyar nemesség és értelmiség központja lett. Politikai súlyát 80 országgyűlés jelzi, bár nem volt az erdélyi fejedelmek székhelye.
Jelentősebb évszámok
1551 - Izabella királyné átadja a koronát Ferdinánd követének, Castaldónak a Szent-Mihály templomban
1575 - Báthory István fejedelem lefejezteti a trónkövetelő Békési párt főembereit a nagypiacon
1581 - Báthory István támogatásával a jezsuiták akadémiai rangú iskolát alapítanak, hittudományi, bölcsészeti és jogi karral
1594 - Báthory Zsigmond a legjobb hazafiakat fejezteti le, hogy Erdélyt az osztrák udvarnak átadhassa
1600 - Bocskai leteszi a fejedelmi esküt
1613 - Bethlen Gábort fejedelemnek kiáltják ki
1658 - a török megostromolja a várost
1660 - Linczing János polgármester megmenti a várost újabb török ostromtól
1687 - innen indul Károly lotaringiai herceg Erdély visszahódítására
1716-1718 - a vármegye védvárat építtet
1776 - megalakul a piarista főiskola négy karral (bölcsészet, hittudomány, jog és sebészet)
1790 - a főkormányszék visszakerül Kolozsvárra Nagyszebenből, Kolozsvár ekkor az erdélyi részek fővárosa
1867 - a Magyarországgal való egyesítés következtében véget ér Kolozsvár fővárosi szereplése, de közművelődési és közgazdasági tekintetben nagyobb lendületet vesz a város, mint a korábbi időszakban
A város kulturális életében jelentős szerepet játszott az, hogy Kolozsváron kezdte meg működését az első magyar kőszínház 1821-ben, gazdaságának pedig az 1870-ben megépült vasútvonal adott lendületet. A két világháború között, majd a világháború befejezése után is a román hatóság mindent megtett, hogy megváltoztassa a régi magyar városok népességének összetételét. Ennek fő eszköze románok (főleg regátiak) tömeges betelepítése, valamint a kulturális élet és az oktatás sorvasztása volt. Kolozsvár sem kerülhette el az "elrománosítást", ami különösen Ceauşescu 1965. évi hatalomra jutásával lett igazán erőteljes. Ennek egyik velejárója volt a város neve (Cluj) mellé illesztett római Napoca elnevezés.
1992-től a polgármester, Gheorghe Funar fő célja a város arculatának teljes megváltoztatása volt. Szobrokat állított a dák-római folytonosság bizonyítása érdekében, Mátyás király szobra körül ásatásokat kezdeményezett, történelemhamisító, magyarellenes szövegű emléktáblákat készíttetett, sorozatban megváltoztatta az utcaneveket s szándékában volt az összeset átnevezni. Nemzeti színű zászlókat, villanykörtefüzéreket tűzött az utcákra, piros-sárga-kék színben tündököltek a köztéri padok, a játszótéri játékok, járdaszéli oszlopok.
2003-tól az új polgármester, Emil Boc nyomban munkához látott, s eddigi tevékenysége ígéretes. Leszedtek valamennyi zászlót, átfestették a padokat és oszlopokat, vásároltak 30 új trolit és 50 buszt, a Traianus oszlop alapkövéről eltüntették a feliratot, miszerint "ezen a helyen fog állni a római Traianus-oszlop", visszaszolgáltatták a Református Kollégium valamennyi épületét. Felbukkantak az utcaseprő gépek, eltűntek a magyarellenes szövegű emléktáblák, felülvizsgálják az építkezési engedélyeket, betömték a régészeti ásatások helyén levő egyik funari gödröt. A kolozsváriak reménysége szerint a többi megoldásra váró kérdés is mielőbb rendeződni fog.
(folyt.)
|
