Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. február 9.
Hamvazószerda, Nagyböjt, Böjt
A farsangzáró húshagyókeddet követő napon, azaz Hamvazószerdán kezdődik Nagyböjt. Naptári időpontja Húsvéttal együtt változik, mivel a Húsvét március 22-e és április 25-e közé eshet. Ennek oka, hogy a Húsvét zsidó eredetű ünnep, a zsidók, pedig holdévben számoltak.
HAMVAZÓSZERDA
Ez a nap a nagyböjt, a negyvennapos vezeklő és böjti időszak első napja. Ezen a napon, az ókereszténység korában, a mezítlábas s zsákruhába öltözött nyilvános bűnösöket a püspök a templomba vezette, majd miután a bűnbánati zsoltárokat elimádkozták, fejükre hamut hintett, és kiutasította őket a templomból, miként Isten is kiűzte az első emberpárt a Paradicsomból. A kiutasítottaknak egészen nagycsütörtökig tilos volt a templomba belépniük.
Az 1091-ben Beneventóban tartott zsinaton II. Orbán pápa rendelte el a hívek számára a hamvazkodást. Kezdetben a férfiak fejére szórtak hamut, a nőknek csak a homlokára rajzoltak keresztet hamuból. Ma mindkét formáját használjuk s nincs nemek szerinti megkülönböztetés. A templomban a mise után a pap az előző évi szentelt barka hamuját megszenteli, s avval rajzolja a keresztet a hívek homlokára, vagy azt szórja a fejükre, miközben ezt mondja: „Emlékezzél, ember, hogy por vagy és porrá leszel!” vagy „Tartsatok bűnbánatot, és higgyetek az Evangéliumban!”
A hamuval való hintés vagy megszórás ősi jelképe a bűnbánatnak, mivel a hamu az elmúlásra, a halálra figyelmezteti az embert. A kereszténység elterjedése előtti korokban a hamu nemcsak a mulandóság jelképe volt, hanem mosószer és alapanyaga a szappannak is. Ezért a hamu egyszerre volt a gyász és a tisztaság jelképe.
A néphit szerint, aki hamvazkodik, annak nem fog fájni a feje. Előfordult, hogy a templomból hazatérők összedörzsölték homlokukat az otthon maradottakéval, hogy a fejfájás azokat is elkerülje.
A katolikus hívek számára hamvazószerda szigorú böjti nap.
NAGYBÖJT
325-ben a niceai zsinat már általános gyakorlatként beszél a Húsvét előtti negyvennapos böjtről. A negyvenes szám Izrael negyvenéves pusztai vándorlására, Mózes 40 napi Sínai-hegyi tartózkodására, de leginkább Jézus negyvennapos böjtjére (Mt 4,2) emlékeztet. Mivel vasárnap nem böjtöltek, ezért azokat leszámítva a Szent Negyvennapot (latinul Quadragesima) Hamvazószerdán kezdték. A nagyböjt kettős rendeltetése: a katekumenek felkészítése a keresztség felvételére és a hívek általános bűnbánati ideje, mellyel a húsvéti örömre készítik fel lelküket. A középkorban egyre inkább előtérbe kerül a fentiek mellett Krisztus megváltó szenvedésére való kegyeletes emlékezés.
Nagyböjt időszaka Hamvazószerdától Nagycsütörtök estig, a mise megkezdéséig tart (ekkor kezdődik a Húsvéti Szent Háromnap: Nagycsütörtök, Nagypéntek, Nagyszombat). Nagyböjt egész ideje alatt az oltárokat nem díszítik virágokkal: az orgona hallgat (legföljebb csak az ének kísérésére szabad használni).
BÖJT
Nincs nagyböjt böjtölés nélkül. Nagy a félreértés a böjt körül. Sokan nem veszik komolyan, mások félreértik igazi lelki célját. A diéta például nem böjt, hisz öncélú: ha nem egészségi okból történik, akkor csinosságunk féltése a mozgató rugója. Egyesek számára a böjt abban áll, hogy lemondanak valamiről, mások aggályosan betartanak bizonyos étkezési szokásokat, de kevesen vannak, akik figyelembe veszik azt, hogy a böjt, nem más, mint egy küzdelem, hogy Isten akaratát felismerjük, és életünkben megvalósítsuk. A nagyböjti időszak Jézus szenvedésének és halálának emlékével van összekötve; szükséges, hogy ez az időszak a keresztény ember számára a bűnbánat ideje legyen. Az egyház tanítása szerint azonban pusztán a testi böjt nem elég, az önmegtartóztatást más tekintetben is gyakorolni kell.
Az Egyház által parancsolt böjt kétféle:
- A szigorú böjt: amely abból áll, hogy naponta csak háromszor szabad enni, de csak egyszer jóllakni. A nyugati szertartású katolikus egyházban ma két szigorú böjti nap van hústilalommal összekötve: Hamvazószerda és Nagypéntek. A szigorú böjt a nagykorúakat (betöltött 18. évtől) kötelezi 60. életévük megkezdéséig (háromszori étkezés egyszeri jóllakással). A keleti egyházban e két napon csak növényi eredetű ételeket fogyasztanak (tehát zsírt, tejet, vajat, tojást, stb. nem!).
- A hústól való megtartóztatás: ilyenkor semmiféle húst vagy húskészítményt nem szabad enni, kivéve a halat. A hústilalom kötelezi azokat, akik 14. életévüket betöltötték. Ma csak Nagyböjt péntekjein van hústilalom, az év többi péntekje bűnbánati nap, vagyis ajánlott, de nem kötelező a hústól való megtartóztatás.
Nem csupán a katolikusok tartanak vallási okokból böjtöt. Különböző indokolással szinte minden vallási közösség ismeri.
A zsidóknál a mózesi törvények csak az engesztelőnapot jelölik meg böjtnek, de Zakariás próféta idejében (Kr.e. VI. század) már négy gyászos emlékű napon tartottak böjtöt, jelenleg e napok száma már több.
A mohamedánok a Ramadán alatt 30 napon át, reggeltől estig böjtölnek, de éjszaka már ehetnek, ihatnak.
(összeállította: Ucsugó [59666 AL])
|
