Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2006-12-30
Mindenféle kenyerek
Egyik áldott ősünk tizenkét ezer éve rájött, hogy a vízből és őrölt gabonából készült massza a forró kövön finom, ehető élelemmé válik. Megszületett nélkülözhetetlen táplálékunk: a kenyér.
Az európai, az észak-amerikai népek általában búzából vagy rozsból készítik és kelesztik, az ázsiaiak, az afrikaiak, a közép-amerikaiak inkább lepény alakú, kovásztalan, illetve élesztő nélküli kenyereket sütnek főleg rozs-, kukorica-, zab- és rizslisztből. Néhány ország kenyerét világszerte ismerik.
A finn ropogós rozskenyér nagyon híres. Enyhén savanykás ízű, és marinírozott tengeri halhoz, halleveshez illik felszolgálni. A malátával készült finn kenyér rákkal töltött paradicsommal kiváló, de önmagában heringes vagy szardellás vajjal is finom. A zablisztből készült finn kenyér pirítva az igazi – osztriga vagy pirított szárnyasmáj kísérője lehet.
Oroszországban sütik a híres orosz rozskenyeret. Kaviárhoz ezt illik felszolgálni, de nagyon finom a zakuszkinak nevezett orosz előételhez is. Az orosz feketekenyér színét a barna rozslisztnek köszönheti. Szoljanka leves és a marhahússal töltött pirog mellé illik.
Németországban se szeri, se száma a különféle kenyereknek. Legkedveltebb a híres Vollkornbrot, amely magokkal dúsított kenyér. Nagyon finom roston sült kolbászkákhoz vagy fehér hurkákhoz. A Knäckebrot svéd eredetű német kenyér, amelyet rozslisztből sütnek élesztős, kovászos erjesztéssel, négyszögletes formában. Vegyes ízelítőhöz, ketchupos húsgombóchoz kiváló. A Pumpernickel rozslisztből és savanyútésztából készült fekete kenyér. Hosszú ideig kell sütni. Rendkívül tápláló, de nehezen emészthető. Roston sült marhahúsokhoz, vad pecsenyékhez illik.
A franciákat még a karikatúrákon is botkenyérrel, azaz baguette-el ábrázolják. Tudni illik, hogy ennek a típusnak három fajtája létezik. A pain Parisien hosszú, viszonylag vastag, a batard kevésbé hosszú és vastag, míg a baguette sokkal vékonyabb és hosszabb botkenyér. A ficelle egészen vékony, valóságos pálcikaként hat a baguette mellett. Baguette-et mindenhez lehet fogyasztani. A hagymaleves viszont elképzelhetetlen nélküle. Strasbourgi libamájpástétomhoz is baguette dukál.
A Közel-Keleten, az arab országokban és Izraelben készítik a zsebes kenyeret, a pitát. Amikor a tésztát megsütik, üreg képződik a belsejében, ezt mindenféle finomsággal megtöltik, és úgy fogyasztják. Például zöldségekkel, sült bárányhússal, hússal rakott padlizsánnal, vagy mirmizzel, azaz arab pörkölttel.
Az indiai kenyér többnyire kerek, és általában zsiradékban vagy anélkül a tűzhelyen – nem a sütőben – készül. Mindig frissen szolgálják fel, mert ha áll egy ideig, összeesik. Sokféle változata ismeretes, attól függően, hogy az ország mely területéről származik. A legismertebb indiai kenyér a chapati (csapati) madraszi currys csirkecombok, tandoori csirke (fűszeres sült csirke), vagy chilimártással készült paradicsom kísérője lehet.
..................................................
Svájci kenyerek
Ha azt mondjuk Svájc, mindenkinek a csokoládé és a sajt jut eszébe. Nem véletlenül, hiszen e területeken igen nagyot alkotottak a helvétek. A sokféle sajthoz persze sokféle kenyér is dukál. Tudjátok, hány fajta kenyér létezik az alpesi országban?
Elképesztően sok. Kantononként, sőt városonként is változik a kenyér formája, összetétele. A tradicionális kenyerek mellett az új táplálkozási szokások csak tovább bővítették a kenyérválasztékot a szépséges Svájcban. Az egyes vidékek mindegyikén kapható saját kenyerük, de a többi régió és kanton specialitásai is kedveltek az egész térségben.
A kenyeret tisztelik (mondjuk meglehetősen borsos az ára is). Tiszteletéről pedig több ünnepség is tanúskodik. Rapperswilben a Rathausteilet ünnepén apró kenyérkéket osztanak mindenfelé, megemlékezve a XIV. századi nagy éhínségről. Valais és Tessin kantonokban kenyéráldó szertartásokat rendeznek minden évben. Közép-Svájc egyes részein február 5-én, Szent Ágota napján kenyértésztából formázott koszorút sütnek, megáldják, és a házak bejáratára akasztják, hogy megvédelmezzék a tűzvésztől.
Érdekességek a svájci kenyerek körül…
- A saint-galleni kenyéren egy orr-alakú dudor található. Ennek régi hagyománya van, de a mai napig így készítik.
- Az appenzelli cipón is orr-alakú dudor található.
- Tessin vagy Ticino fehér kenyere szeletekre törhető, és a déli kenyérfélékhez hasonlít leginkább.
- A valais-i (Valais/Wallis) rozskenyér kimondottan rusztikus, sűrű, erős ízű kenyér.
- Obwald-kanton kenyere leginkább a baguette-re hasonlít, de természetesen más a tésztája.
- Grisons-ban koszorú formájú rozskenyeret sütnek, melynek közepe lukas.
- A genfi kenyér meglehetősen lapos, leginkább lepényre hasonlít. Erősen meg van sütve, íze karakteres.
- A bázeli kenyér két részből áll. A két buci között a kenyér elvékonyodik, így tulajdonképpen két összenőtt cipóra emlékeztet leginkább. Lisztes és ropogós héja teszi jellegzetessé.
- Vaud-kantonban a félbarna kenyér tetejére keresztet vágnak a tésztába.
- A Jura-beli lapos és kenyér tetejét a kanton címere díszíti.
Mennyi kenyeret fogyaszt a Nagyvilág?
1. Kelet-európai országok: 300-450 g/fő/nap
2. Ausztrália, Argentína, Izrael, Spanyolország, Németország, Franciaország, Olaszország és Hollandia: 170-250 g/fő/nap
3. Görögország, Belgium, Anglia, Svédország, Egyesült Államok, Ausztria, Svájc és Kanada: 85-160 g/fő/nap
4. Brazília és az ázsiai országok: kevesebb kenyeret, de több rizst fogyasztanak
Forrás:
http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=12311
http://www.mindmegette.hu/index.php?apps=cikk&cikk=19676
|
