Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. június 4.
2004 legmeghökkentőbb hírei az élővilág területéről
- Bármily hihetetlen, még mindig léteznek a tudomány számára ismeretlen emlősök. Egy nemzetközi kutatócsoport a közelmúltban Indiában egy eddig ismeretlen majom fajhoz tartozó egyedet kapott lencsevégre. Az állat a makákók közé tartozik.
Közép-Afrika egy távoli zugából is ismeretlen emlős fajról érkezett hír, sőt főemlős fajról! Az állat azért rejtélyes, mert a gorillákkal és a csimpánzokkal is vannak megegyező vonásai.
- Hogyan képesek a költöző madarak minden évben, több ezer kilométert megtéve, visszatérni ugyanarra a helyre? Korábbi laboratóriumi kísérletek már bebizonyították, hogy a madarak a tájékozódásuk során figyelembe veszik a Nap helyzetét, a csillagok állását valamint a Föld mágneses mezejét is. Rejtély azonban még így is bőven maradt. A Napot figyelő állatok hogyan tájékozódnak éjszaka? Egy-egy új csillagkép feltűnése miért nem zavarja össze őket? A mágneses Északi-sark körülbelül 1.100 kilométerre található az Északi Sarktól, helyzete évről évre változik, ez miért nem zavarja össze az állatot?
- Berlini kutatók a fülemülék énekéről készítettek felvételeket nagyobb utak és vasúti sínek mellett, parkokban és erdőkben. Azt tapasztalták, hogy a legzajosabb helyen, egy többsávos autópálya mellett a madarak mintegy 93 decibeles hangerővel énekeltek, hogy túlharsogják a csúcsforgalom folyamatos zaját. Ez a zajszint olyan, mintha egy láncfűrész vagy motorkerékpár működne teljes gőzzel az ember közvetlen közelében, és meghaladja az egészségre ártalmas zajterhelés minimumértékét.
- George Koch, az Észak Arizonai Egyetem kutatója munkatársaival a világ nyolc legmagasabb fájából ötöt mászott meg.
Köztük volt a legmagasabb is, egy 112,7 méteres örökzöld mamutfenyő (Sequoia sempervirens).
A kutatók a fák fiziológiáját tanulmányozták.
Azt találták, hogy a világ legmagasabb fái legfeljebb 130 méterre tudnak nőni.
Összehasonlításképpen: a Parlament 96 méter magas.
- A hideg éghajlatú területeken élő medvékről, mókusokról köztudott, hogy téli álmot alszanak, de hogy a trópusokon élő, a főemlősök közé tartozó zsírosfarkú törpe maki is képes ilyenre, az meglepte a zoológusokat.
Pedig az apró zsírosfarkú törpe maki az esős évszak idején aktívan táplálkozik, aminek köszönhetően tömege akár 40 százalékkal is gyarapodhat ebben az időszakban, és a zsírt főleg hosszú farkában halmozza fel. Az esős évszak elmúltával azonban az állat étvágya és aktivitása jelentősen csökken.
- A kuvikra emlékeztető brazíliai üregi bagolyról régóta ismert, hogy előszeretettel gyűjti be emlős állatok ürülékét, amelyet azután földalatti odúja és annak környezetének „díszítésére” használ fel. Most kiderült, jó oka van erre a cseppet sem higiénikus tevékenységre. A madár ugyanis csalétekként használja az ürüléket kedvenc tápláléka, a ganéjtúró bogár begyűjtésére.
- A korábbi teóriákkal ellentétben a rettegett csörgőkígyók is „érzelmes” lények: családi kapcsolatokat ápolnak és a nőstények óvják-védik kicsinyeiket – állítják amerikai biológusok.
Megfigyeléseik szerint a nőstények a terhesség ideje alatt „szülőtelepet” alkotnak a többi nősténnyel, a kicsinyeiket hosszan gondozzák, „lánytestvéreikkel” pedig többet érintkeznek, mint azokkal, akikkel nem állnak „rokonsági” kapcsolatban.
- Ha eddig bárki is azt gondolta volna, hogy a halak csúszós-nyálkás lények, amelyek három másodpercen belül mindent elfelejtenek – nos, akkor ideje felülbírálnia ezt az elképzelését. A legújabb eredmények szerint ugyanis nem csak gyorsan tanulnak, hanem komplett mentális térképekkel is rendelkeznek, sőt emlékeiket még hónapok múltán is képesek felidézni.
- Az élő szervezetekben bizonyos gének kifejeződése, anyagok (hormonok) termelése a nap adott szakához kötött. Ennek függvényében úgynevezett cirkadián (napi) ritmus szerint változnak egyes élettani folyamatok és a viselkedés. Ez a ritmus felismerhető számos emlős, rovar, növény és gomba esetében.
Francia kutatók a közelmúltban felismerték, hogy a baktériumok némelyike is rendelkezik belső órával, holott korábban úgy vélték, csak a magasabb rendű, többsejtű élőlényekre jellemző ez a tulajdonság.
- Mind a fogságban, mind a szabadon élő delfinek alvás közben mechanikusan köröznek. Az eddigi megfigyelések azt sugallták, hogy döntően az óramutató járásával ellentétes irányba köröznek. A kutatások azt feltételezték, hogy a forgás iránya nagy valószínűséggel az állat agyának aszimetriájával magyarázható.
Egy kutatás a közelmúltban azonban bebizonyította, hogy nem csak a fürdőkádból kifolyó víz víztölcsére, hanem a delfinek is ellenkező irányban forognak az északi és a déli féltekén.
- Megfigyelések szerint a gyilkos bálnák táplálékát képező tengeri emlősök odafigyelnek az orkák kommunikációjára, „belehallgatnak” beszélgetésükbe, és ez befolyásolja viselkedésüket, szükség esetén menekülőre fogják.
Akit bővebben is érdekelnek a fenti cikkek, itt tud többet olvasni róluk: http://www.geographic.hu/index.ph
|
