Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
Fapadossal földrészek közt
Egy kis kutatómunkával már ma is találunk olyan fapados légitársaságot, mely Észak-Afrikába repíthet bárkit, és bár vannak akadályok, könnyen lehet, hogy hamarosan még inkább kitárul a világ.
Szakértők szerint Észak-Afrika lehet a következő térség, melyet meghódítanak a fapadosok. Az első gépek már megindultak Marokkóba, igaz, Budapesten még nem szállhatunk fel közvetlen járatra, de egy kis szervezéssel, átszállással, kényelmetlenséggel ezreket megtakarítva érkezhetünk meg az egzotikus országba.
A vonattal és busszal is viszonylag könnyen és olcsón megközelíthető szomszédos Ausztriából két lehetőség is akad: találunk közvetlen gépet Agadírba, a járatokat a nálunk is jelen lévő Air Berlin jegyzi honlapján, az árak szokás szerint széles sávban mozognak. A legolcsóbb retúrjegy 177 euró, vagyis mintegy 44 ezer forint, mely valamennyi illetéket – reptéri illeték, jegykiállítás költsége, üzemanyagtöbblet – tartalmazza. Összehasonlításul: a Lufthansa Budapest–Casablanca közvetlen járatára 70 ezer forint a jegy, plusz illetékek.
Jönnek-mennek
Európában mintegy ötven fapados légitársaság bontotta ki vagy bontogatja szárnyait. A piac még korántsem konszolidálódott, fapadosok jönnek és mennek, és senki sem lepődik meg, ha egy társaság egyik napról a másikra megszűnik. Az angolul low cost – alacsony költségű – légitársaságoknak nevezett cégek szorításában a régi, nagy, nemzeti vállalatoknak is alakítaniuk kell szolgáltatásaikon. Többen közelednek a fapados modellhez; nehéz feladat, hogy közben a minőséghez kapcsolódó imázsukat se veszítsék el.
A diszkont-személyszállítást az Egyesült Államokban találták ki, de ma már a Távol-Keletet is behálózzák az útvonalak. A fapados Európában jellemzően EU-s műfaj, ennek pedig gazdasági és jogi okai is vannak. A repülőgép akkor produkálja a legnagyobb profitot, ha minél többször fordul, ha sikerül minimalizálni a földön eltöltött – holt – időt. A légitársaságnak tehát az az érdeke, hogy repülőgépeit minél többször reptesse. Ezt a hatalmas forgalmú, nagy nemzetközi reptereken, ahol a gépek perceket is várhatnak a leszállási engedélyre, a beszállófolyosóig tartó út további perceket vesz igénybe, az utasok csak elöl, egy ajtón keresztül, ezért lassabban hagyhatják el a fedélzetet, egyszóval ahol lomhább a folyamat, nehezebben lehet megtenni. A diszkont-légitársaságok ezért leginkább a kisebb, vidéki reptereken vethetik meg a lábukat. Erre vezethető vissza az is, hogy a Magyarországon jelen lévő fapadosok majd mindegyike a jövőben a felújított Ferihegy 1-et használja, de ezzel már át is eveztünk az említett jogi okra.
Az európai uniós szabályozások lehetővé teszik a légitársaságoknak, hogy az unió tagországaiban azokat a légikikötőket használják, amelyeket üzleti érdekeik megkívánják. A közösségen kívül egészen más a helyzet, a reptérhasználatot államközi egyezmények szabályozzák, melyek tekintettel vannak a nemzeti légitársaságra mint vagyonra, értékre – értelemszerűen védik azt. Míg tehát az Európai Unión belül a piac, azon kívül sok esetben a protekcionizmus diktál – márpedig ez nem kedvez a fapados légitársaságoknak. Már az is eredménynek számít, hogy a következő körben csatlakozni kívánó országok, mint Bulgária, Románia, lazítottak a több évtizedes szabályozáson, engedményeket tettek, és beengednek fapadosokat is reptereikre. Az egyik társaság épp a napokban indította gépeit Szófiába.
Egy fecske…
Európán kívül ezért nehéz egy légitársaságnak megvetnie a lábát. „A transzatlanti járatok eleve fapados jellegű árral működnek" – véli Kázmér Natasa, a WizzAir kommunikációs igazgatója. Mivel a gép a hatalmas távolság miatt rengeteg időt tölt a levegőben, az árakat le lehet szorítani. Nincs kizárva, hogy lehetne még lejjebb, de az persze kérdés, hogyan repüljük át az Atlanti-óceánt étel-ital nélkül. Vagy vigyünk magunkkal szendvicseket? „Előbb-utóbb valakinek biztos eszébe fog jutni, hogy a tengerentúlra is indítson fapadosokat" – jósolt Kázmér. Ez már csak azért is valószínű, mert az erős verseny, a gyakorlatilag telített európai piac és légtér új utak keresésére ösztönzi a légitársaságokat.
Ennek köszönhető, hogy ma már Észak-Afrika is berepülhető fapadossal, s noha egy fecske nem csinál nyarat, ha abból indulunk ki, hogy utazni jó, akkor remélhetjük azt, hogy hamarosan nem csupán egy-egy kontinensen belül, hanem azok között is közlekedhetünk fapadossal. Annál is inkább, mert mi magyarok sem rettegünk az online rendeléstől, fizetéstől, egyre magabiztosabban foglalunk, és kezdjük megszokni, jegy helyett regisztrációs számmal indulunk a reptérre. Magyarországon lassan kialakul a fapados utazási kultúra.
Mitől fapados a fapados? A diszkont-légitársaságok leginkább a másodlagos reptereket veszik igénybe, nem tartanak fenn irodákat, foglalni a világhálón lehet, a társaságok honlapján, meg a call centeren keresztül is. A repülőgépen nem szolgálnak fel ételt és italt, illetve csak ha fizetünk érte, és végül nem találunk businessosztályt sem, kizárólag turistát.
|
