Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. április 4.
Egy új nyelvre bukkantak Izraelben
Folytatás
A szórend a beduinoknál alany-tárgy-állítmány (illetve ige). Ez Aronoff szerint a legközönségesebb szórend, más nyelvekben is előfordul. (Mindehhez hozzátehetjük, hogy az indoeurópai és a finnugor nyelvekben nem ez a sorrend érvényesül általában: a magyarban például alany-állítmány-tárgy a szórend, és az angolban, illetve a németben is ez érvényesül a leggyakrabban. A német – alárendelt – mellékmondatokban viszont valóban előfordul az alany-tárgy-állítmány megoldás.) Dr. Aronoff úgy gondolja, hogy a preferenciális szórend vizsgálata tovább segítheti a tudósokat annak a megértésében, hogy agyunk valóban előír-e valamilyen rendszert a szavak sorrendjében.
A tudósok következő feladata mindenesetre az, hogy tanulmányozzák a nicaraguai és a beduin jelbeszéd közös vonásait. Így például fontos dolog lenne az, hogy megtudjuk: előbb volt-e az emberi nyelvek kialakulásában a gesztusokra alapuló jelbeszéd, vagy a hangképzés megelőzte a mozdulatokat. A gesztikuláció fontosságát mindenesetre jól illusztrálja az, hogy a nem süket emberek is mutogatnak, miközben telefonon beszélnek, tehát a gesztusok mélyen gyökereznek az emberi kommunikációban.
A nicaraguai süket gyerekek nyelvét régóta vizsgáló kutatók szintén úgy vélik, hogy az alany és a tárgy mondatbeli megkülönböztetése esetleg öröklött tényezőknek köszönhető. Dr. Ann Senghas, aki a New York-i Barnard College oktatója, és 15 éve kutatja a nicaraguai nyelvet, rámutatott azonban arra, hogy a szórend már kevésbé tűnik ilyen biztos pontnak: a gyerekek különböző korosztályai ugyanis eltérő sorrendben használják a jelbeszéd szavait Nicaraguában.
Ezzel szemben a nicaraguaiak jelbeszéde olyan fejlődésen ment keresztül, hogy immár képesek az esetragokat is jelezni, vagyis azt, hogy egy szó alanyesetben vagy tárgyesetben áll-e. Ezt egyébként a mai angol nyelv nem jelzi, a szó mondatbeli helyéből kell következtetni arra, hogy milyen esetben van. (Ennek megfelelően az angolban nagyon fontos a szórend.) A latinban, a mára tulajdonképpen kihalt nyelvben voltak esetragok, ezért viszont ott a szórend nem olyan kötött, mert könnyebben azonosítható a szavak mondatbeli szerepe.
Túléli-e a modernizációt a beduin jelbeszéd?
A beduin jelbeszéd szintén fejlődött, bár nincsenek benne esetragok. A beduinok harmadik generációja már kétszer olyan gyorsan mutogat, mint az elődök, és hosszabb mondatokat is alkotnak a jelbeszéd segítségével.
A kutatók szerint a nicaraguai és a Negev-sivatagban kialakult nyelv azt mutatja, hogy az emberi agy különösebb tradíciók felgyülemlése nélkül, elhagyva a sokgenerációs „finomhangolást”, próbálkozásokat és tévedéseket, szóval mindeme kísérletezgetések nélkül is motivált arra, hogy egy kifejezőeszközökkel teli, nyelvtani szerkezettel rendelkező nyelvet hozzon létre.
A beduin klán nyelve csak 70 éve kezdett kibontakozni. Érdekesség, hogy a speciális nyelvet az egész közösség érti, nemcsak a süketek. Ennek oka persze az, hogy a süketek és a hallók egymással is kommunikálni akartak, és kommunikáltak is. Egyes jelek egyébként máris szimbolikusak lettek a nyelvben: a „férfi” jele például egy a bajusz (helye) körüli mutogatás egy ujjal, jóllehet ma már a beduinok e csoportja nem hord bajuszt.
A beduinfalu egyébként földrajzilag nem elkülönült vidéken fekszik. Közel van például hozzá egy nagy McDonald's is. Ám a település társadalmilag elkülönült a többi beduintól, akik lenézik e falu lakóit. Manapság már több a kontaktus a külvilággal, s a süket gyerekeket is érik külső hatások, minthogy izraeli jelbeszédet tanulnak az iskolában. Éppen ezért a kutatók attól tartanak, hogy a beduin jelbeszéd nem éli túl a modernizációt, illetve a közösségen kívüli házasságok miatt hamarosan felbomlik.
Forrás: http://www.geographic.hu/index.php#online
|
