Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. október 4.
Mesés kincsekre bukkantak a Robinson Crusoe szigeten
Bár a hír hallatán inkább egy ifjúsági-fantasztikus regény jut az ember eszébe eszébe, úgy tűnik, hogy egy chilei vállakozásnak japán kutatók segítségével valóban sikerült megtalálnia a történelem egyik legnagyobb kincsét.
Egy japán fejlesztésű robot detektorai segítségével a Robinson Crusoe szigeten 15 méter mélységben döbbenetes mennyiségű nemesfémet érzékelt. A neves Neue Zürcher Zeitung és a szintén svájci Tages Anzeiger több milliárd dollár értékű kincsről beszél, a komolyabb angol lapok és a BBC inkább milliókra teszik az értékét. A híradások egyben azonban megegyeznek: hozzávetőleg 800 tonna nemesfém rejlik a föld alatt.
A Robinson Crusoe sziget a Csendes-óceán chilei partokhoz viszonylag közel eső részén található, a Juan Fernandez szigetcsoport részét képezi a Santa Clara szigettel és az Alejandro Selkirk szigettel együtt. Ez utóbbi egyébként a Daniel Defoe számára is ihletőként ható Alexander Selkirk-ről kapta a nevét. Selkirk Defoe hazájából, Skóciából indult útnak 1704-ben, ám hajótörés következtében a Juan Fernandez szigetcsoport akkor még lakatlan szigetének egyikén „landolt”. Defoe-t Selkirk története ihlette a Robinson Crusoe megírására, mivel Selkirk maga is öt évet húzott le (viszonylagos) magányában a szigeten. A Robinson Crusoe sziget egyébként csak 1966-tól viseli ezt a nevet, amikor a chilei kormányzat átkeresztelte a regényhős tiszteletére azt.
A hírt kizárólag azért vették át a megbízható európai lapok, mert a kutatás során bevetett robot már többször is bizonyított: detektoraival Chile déli részén nagy pontossággal megmutatta, hogy egy egykori német szélsőjobboldali szekta településének, az ún. Colonia Dignidad-nak, merre is található a ma már föld alatt rejlő fegyverraktára. Ennek felfedezésére emberek eddig nem voltak képesek, ahogy egy eltűnt chilei üzletembert, Francisco Yuraszecket sem talált immáron több éve a chile-i rendőrség. Arturito, – ahogy a Chileben, japán technológiával dolgozó Wagner biztonsági cég mérnökei nevezik a robotot – ,azonban a rendőrség segítségére sietett egy éve, és különleges detektoraival megtalálta az elásott holttestet.
A robotot egyébként a Csillagok háborújából ismert R2D2 droid tiszteletére nevezték el Arturitonak, ami nem más, mint a filmbéli droid nevének fonetikus spanyol kiejtése. A fejlesztő cég büszke is sokat érő robotjára: a cég és a National Geographic Társaság által finanszírozott expedíció képviselői bejelentették, hogy a megtalált kincs fele mindenféleképpen az egykor lakatlan, jelenleg pedig hatszáz lelket számláló sziget őslakosait illeti meg, a biztonsági cég megelégszik a hír keltette reklámmal.
A Wagner cégnél ugyanis bíznak abban, hogy az új robottechnológia világszerte felkelti az érintettek figyelmét a hír hallatán, és ezáltal jelentős megrendelésekhez juthatnak. A kincsvadászok bőkezű felajánlása azonban könnyen lehet, hogy mégsem teljesülhet be, mivel a chilei kormányzat kizárólagos jogot követel magának a közigazgatásilag az országhoz tartozó szigeten talál kincsekre.
Chile közoktatási minisztere, Sergio Bitar az APA hírügynökségnek nyilatkozva rögtön be is jelentette: jelen esetre a chilei emlékművédelmi és régészeti törvények érvényesek, mely szerint a régészeti leletek, bárhol is találták meg őket az ország közigazgatási területén belül, száz százalékban az állam tulajdonát képezik. A chilei polgári törvénykönyv bányászatra vonatkozó része szerint viszont a földterület tulajdonosa és a föld alatti értékek megtalálója felerészben osztozik a föld alatt rejlő vagyonban.
Fele-fele vagy nincs kincs
A vita jelenleg még nem zárult le, és az expedíció vezetői Santiagoba visszatérve azzal fenyegetőztek, hogy nem árulják el a kincs pontos lelőhelyét, amennyiben a chilei kormány nem ismeri el jogukat a kincs felére. Mindeközben a sziget „polgármestere”, Leopoldo González óvatosan nyilatkozott az APA hírügynökségnek: „1951 óta ez a harmadik expedíció a szigeten, így minden eshetőségre fel vagyunk készülve, arra is, hogy kiderül: ismét egy balfogásról van csak szó.”
A kincsek létezéséről már eddig is tudtak a történészek: az értéktárgyakat a spanyol konkvisztádorok lopták el az inkáktól. 1715-ben aztán egy spanyol hajós, Juan Esteban Ubilla y Eceverría találta meg és ásta el. Jelenlegi helyére a történészek szerint Cornelius Webb angol hajóskapitány rejtette el. Az utolsó inka uralkodó, Atahuala feleségének díszkövekkel ékesített nyaklánca is a föld mélyén rejlik, ahogy több pápai gyűrű is a kincs része lehet. (Hogy ez utóbbi miként kerülhetett az inka kincsek közé, arról egyelőre nem írnak semmit a hírügynökségi jelentések.)
A New Scientist-nek nyilatkozó szakértők elismerik a robot eddigi teljesítményét, ám a felfedezéssel kapcsolatban ők is visszafogottan nyilatkoztak. A bevált robot sok mindenre képes, de 15 méteres mélység esetén már nem olyan pontos meghatározásokat ad, mint a korábbi esetekben. Így egyéb módszerekkel kell ellenőrizni a sejtést.
(Pálinkás Károly)
|
