Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. március 10.
A bíborosok
Egy II. Pál pápának tulajdonított mondás szerint: "Jó püspökök kinevezéséhez az angyalok ítélőképessége kell, a bíborosok kiválasztásához viszont magára az Isten bölcsességére van szükség". Biztos, hogy a reneszánsz kor e pápájának nem volt könnyű dolga a bíborosok kiválasztásában, hiszen ugyancsak szenvednie kellett az európai udvarok nyomása alatt, akik saját jelöltjüket akarták mindenképp 'keresztülvinni'. Az idők változnak, ezzel együtt a történelmi viszonyok is, de II. János Pál pápának sem könnyebb a dolga ma, valahányszor új bíborosokat nevez ki.
Rövid történelmi áttekintés
A bíboros szó a latin cardinales-ből jön, innen a magyarban is néha használt kardinális kifejezés. A mai bíborosi intézmény a római egyházmegye klérusának csoportjából alakult ki, akik egyfajta tanácsadó testületet alkottak a pápa mellett. E testület összetétele a következő volt: a Róma környéki 7 egyházmegye püspöke, Róma 25 főbb templomának presbitere, a 6 udvari diakónus és a Rómában tevékenykedő 7 (később 14) diakónus.
1056-tól ők választják a pápát, 1179-tôl kizárólag ők - így érthető, hogy valamennyi bíboros a Rómában és környékén élő klerikusok közül való volt. Később távolabb élő klerikusok is kapnak bíborosi kinevezést. A XII-XV. században számuk általában nem haladta meg a 30-t, ezt 1586-ban V. Sixtus pápa 70-re emeli (6 püspök-, 50 presbiter és 14 diakónus bíboros) - az 1917-es Egyházi Törvénykönyv is ezt a számot erősíti meg (231 kán.,§1). 1958-ban XXIII. János pápa lépte túl ezt a számot, majd 1973-ban VI. Pál pápa 120-ban szabta meg a 80 éven aluli (vagyis a pápaválasztás jogával rendelkező) bíborosok számának határát.
A bíborosi mivolt nem hivatal, hanem méltóság, melyhez sajátos teendők kapcsolódnak. A bíborosi testület legfontosabb feladata a pápa megválasztása; további feladata, hogy tanácsot adjon s segítséget nyújtson a pápának az egyház kormányzásában. Ezt testületileg teszik, amikor a pápa parancsára konzisztóriumba gyűlnek össze, hogy nagyobb jelentőségű kérdéseket megvitassanak. Egyénileg is segítségére vannak a pápának, elsősorban azáltal, hogy bizonyos feladatköröket töltenek be a római kúriában (bíboros államtitkár, oldalkövet, kongregációk élén állnak). Ezekről a tisztségekről azonban 75. életévük betöltésével kötelesek lemondani.
A bíborosokat a pápa szabadon nevezi ki a "legalább papi rendben lévő, tanbélileg, erkölcsben, vallásosságban és ügyintézési okosságban magasan kiemelkedő" (ET, 351 kán., §1) férfiak közül. 1962 óta, XXIII. János pápa rendelkezése értelmében, ha valaki bíborossá való kinevezése pillanatában még nem püspök, köteles a kinevezés után püspökké szenteltetni magát (II. János Pál idejében azonban volt már példa nem püspök bíborosra is, ami pápai felmentéssel lehetséges). Tehát valamennyien püspökök, de megőrizve a hagyományt, a bíborosi testület három rendre oszlik, ami a kinevezéskor kapott cím-től, titulus-tól függ: a püspök bíborosok a Róma környéki hat egyházmegye egyikének titulusát viselik (általában a kúriában dolgoznak); a presbiter bíborosok római címtemplomot kapnak (többségük egyházmegyéjükben működő püspökök); a diakónus bíborosok számára a pápa római diakóniát jelöl ki (általában kuriális bíborosok).
A bíborosi testület ma
- 1979-től napjainkig II. János Pál pápa kilenc alkalommal (1979, 1983, 1985, 1988, 1991, 1994, 1998, 2001, 2003) nevezett ki bíborosokat: összesen 222-őt. Jelenleg 183 bíboros van, melyből 119 rendelkezik pápaválasztói joggal (azaz nem töltötte be még 80. életévét). Ebből 116-ot a jelenlegi pápa kreált, köztük a két magyar: Paskai László s Erdő Péter.
- A 119-ből ez évben hat, 2006-ban tíz bíboros tölti be a 80-ik életévét, így – nem számítva az esetleg időközben elhunyókat – jövő évre a pápaválasztó bíborosok száma 103-ra csökken. Mivel a fő szempont az, hogy a pápaválasztói joggal rendelkező bíborosok száma 120 körül maradjon, s a bíborosokat csoportosan szokta kreálni a Szentatya, valószínű, hogy még ebben az évben sor kerül egy újabb konzisztóriumra (bíborosok kinevezésére).
- A pápaválasztói joggal rendelkező jelenlegi 119 bíboros 57 nemzetiséget képvisel, ami szintén rekordnak számít a korábbi pápák által kinevezett bíborosi testületek összetételéhez képest (XIII. Leó - 16 nemzet; XII. Piusz - 24; XXIII. János - 23; VI. Pál - 49). Az olasz bíborosok aránya csökkent: amíg IX. Piusz 123 bíborosából 71, illetve XIII. Leó 147 bíborosából 85 volt olasz, addig a II. János Pál által kinevezett 222 bíboros között 'csak' 45.
- A jelenlegi bíborosi testület legfiatalabbja Erdő Péter Esztergom-budapesti érsek (52,6 éves). Viszont kinevezésük pillanatában legfiatalabbak voltak a kolumbiai Lopez Trujillo Alfonso (47,2 éves), a német Joachim Meisner (49,1) s a boszniai Vinko Puljic (49,2).
- Jelenleg 64 olyan bíboros van, aki betöltötte a 80-ik életévét, ebből 8 a 90-et is; legidősebbek a holland Johannes Gerardus M. Willebrands (95,4), az osztrák Alfons M. Stickler (94,4) s a zambiai Adam Kozlowiecki (93,8).
(összeállította
|
