Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. július 10.
Erdély - ahogy én láttam, II. -8 rész
Cruz
A szívek
Békés a város. Az én városom. A szeretett dimbes-dombos Zala székhelye, messze fogadott második hazámtól. Kihalt az utca, ahogy az ablakból figyelem. Csak a szél zörgeti a falevelet és a lépcsőház fekete macskája nyávog egyet néha és néz rám kérdőn odalentről. Nem száll a szívem sehová, ide van bezárva a mellkasomba. De mégis, mégis, mintha ezernyi, milliónyi szívet hallanék dobogni valahonnan. Testvérszíveket. Ott lüktetnek azokban a kis mellkasokban Déván, Szászvárosban, Petrozsényben és a többi otthonban, ott a nevelők testében, a szerdahelyi öreg szász bordái között, a brassói étteremben, a kézdivásárhelyi újságárusbódéban, Kirulyfürdőnél a Kalibáskő-fogadóban, és ott Gyergyóban valahol egy kicsi házban. És lassan, nagyon lassan úgy érzem, mintha egy lüktetéssé válna minden...
Odakint ma délután zúgtak a harangok. A mi kis templomunké is felcsapott messze a környező terek fölé, megsimogatta a háztetőket, körülölelte Csány László szobrát, aztán leült szelíden a bokrok aljába, és elaludt, mint a fáradt kisgyermek, ha eljön az este. Nem szólt ez senki és semmi ellen, csak emlékezett. És ahogy ott álltam a templomajtóban, nézve kis városom mozdulatait, úgy éreztem ez a harangszó nemcsak fejfát ácsol. Sokkal inkább hív és a jövőbe mutat. 2005. június 4-e van... Azt olvastam valahol, Trianon valódi tragédiája nem igazán, az őrbódés, egyenruhás határ. Az igazi tragédia a lelkekben van elrejtve. Ott kezdődik, hogy másfelé indulunk, más utakon járunk, más mesét mesélünk gyermekeinknek este, és ott végződik, hogy még az útleveleink is más színűek. Nem tudom... Ahol ennyi lélek él együtt egy láthatatlan közösségben, ott nincsen, nem lehet elválasztó határ. És ahogy egyre több láng gyúl, és egyre több lélek csatlakozik ebbe a körbe, egyre erősebb lesz a lüktetés. A szerzetes azt mondta, merjünk igent mondani az Életre. A szívek dobbanása az Életet, a Jövendőt jelenti.
És én élni akarok!
* üver: nagy fák kidöntésekor keletkező üreg, általában nagy mélyedés; poján: havasi vagy erdei tisztás
***** VÉGE****
forrás: http://merengo.hu/?id=724
|
