|
Nézd meg a Naplómat naplója
Érdekeske [34253 AL], gazdája Nézd meg a Naplómat
2005. június 25.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. június 25.
Fotoszintézis 2400 méter mélyen
2005. június 23
Egy kutatócsoport legújabb felfedezése szerint léteznek olyan élőlények, melyek az óceánok 2400 méteres mélységében is képesek a fotoszintézisre.
Mivel a napfény csupán 100-200 méter mélységre hatol a víz alatt, ezért ezen baktériumoknak különleges fényforrásra van szükségük. A mexikói partok közelében izolált zöld kénbaktériumok az óceánok mélyén fekvő termálforrások gyenge sugarait használják fel a szén-dioxid és víz szőlőcukorrá és oxigénné való átalakítására. A fotoszintézisnek létfontosságú az olyan élőlények számára, melyeknek nélkülözhetetlen lételeme az oxigén (pl. az ember). A frissen felfedezett mikroorganizmusok közvetlenül a termálforrások szélén, hajszálvékony repedésekben telepednek meg, a 350 fokos forróság és a 2 fokos jéghideg mélytengeri víz között.
A New York-i Tudományos Akadémia folyóiratában megjelent cikk szerint ez a folyamat egy különleges antennarendszerrel válik lehetségessé. Ez egy különösen érzékeny klorozóm komplexum, melynek az a feladata, hogy a rendkívül gyenge sugarakat is felfogja és baktérium energiaközpontja felé továbbítsa, ahol a tulajdonképpeni fotoszintézis végbemegy, mondta Robert Blankership, az Arizonai Egyetem professzora a jelenség biológiai hátterét elemezve.
A kutatócsoport vezetőjeként Thomas Beatty a vancouveri British Columbia Egyetemről azt is kijelentette, hogy valószínüleg nem a Föld felszíne az egyetlen hely a világegyetemben ahol fotoszintézis létezik. Hasonló mikroorganizmusok létezhetnek a Jupiter Európa nevű holdjának jégkérge alatti tengerben is.
Magyar feltalálók sürgetik a szoftverszabadalmakat
2005. június 23.Forrás: MTI
A szoftverszabadalmi EU-irányelv jóváhagyását sürgették cégek és feltalálók Brüsszelben. Az Európai Parlament jogi bizottsága hétfőn szavazta meg a jogszabálytervezetet, amely megtévesztő nevével ellentétben nem az önálló szoftverek szabadalmaztathatóságáról szól, hanem a "számítógép felhasználásával is megvalósított találmányok" szabadalmaztathatóságáról. Az EU tagországai márciusban hagyták jóvá a tervezetet, de az életbe lépéshez még az EP plenáris ülésének is igent kell mondania - ez jó esetben július közepéig meg is történhet.
Az informatikai és az úgynevezett fogyasztói elektronikai szektorban ténykedő kis- és nagyvállalatokat képviselő európai ipari testület (EICTA) szervezésében tartott konferencián és bemutatón politikusok és tudósok igyekeztek rámutatni arra, mennyire fontos lenne a találmányok jogának védelme az irányelvben szóban forgó esetekben. Szerintük az irányelv biztosítani fogja Európában a jelenlegi szabadalmi jogok átláthatóságát és egységesítését a számítógépen megvalósított találmányok vonatkozásában. Ezáltal segítené az uniós szabály Európa vezető globális fejlesztő szerepét, munkahelyek teremtését, valamint serkentené a technológiaátadást és a tudás megosztását is.
A résztvevők - köztük magyar feltalálók - csütörtökön is folytatódó látványos bemutatójukon azt próbálták érzékeltetni, hogy mennyi technikai találmány függ az irányelvtől, és miért olyan fontosak a szabadalmak az innováció és a modern technológia megalkotói számára. Vedres András professzor, a Magyar Feltalálók Egyesületének főtitkára és Szöllősy János feltaláló az MTI-nek elmondták: a rendezvény egyik célja, hogy nyomást gyakoroljanak az Európai Parlamentre. Rámutattak, hogy az Európán kívüli versenytársak piacot foglalhatnak az unióban, amíg az európai szabály késlekedik.
Az EP-bizottsági vitában a szabadalmak minél szélesebb körének hívei azzal érveltek, hogy a jogi védettség bátorítaná a kutatásokat, továbbá védené az európai találmányokat unión kívüli riválisaiktól. Számos EP-képviselő - köztük több magyar - ugyanakkor azt jelezte, hogy a szabadalmaztatás nehézségeket okozhat a kisebb vállalatok életében. Vedres András közölte, hogy a jelenlegi jogbizonytalanság ellenére uniószerte már 30 ezer ilyen jellegű szabadalmat adtak ki. Ez is mutatja szerinte magának a jogszabálynak, illetve mielőbbi bevezetésnek szükségességét. A professzor szerint objektív szükségszerűség, hogy a számítógéppel megvalósított találmányok szoftverrészükkel együtt előbb-utóbb mindenütt a világon szabadalmi oltalom tárgyai lesznek.
A feltalálók egyesületének főtitkára a távirati irodának a magyar helyzetről is beszélt. Elmondása szerint Magyarországon a szoftveres találmányok alkotása terén az aktivitás még mérsékelt, de növekvő tendenciát mutat. 1998-tól évente átlagosan 10 ilyen műszaki alkotást ismernek el az országban, míg külföldiek évente 50-70 szabadalmat kapnak ilyen típusú találmányokra. (A Magyarországon is szabadalmaztatott, számítógéppel megvalósított találmányok terén a 10 százaléknál nagyobb hazai arány sokszorosa az összes találmányt tekintve 1 százalék alatti magyar részesedésnek.) A számítógéppel megvalósított találmányok innovációs kitörési lehetőséget nyújtanak Magyarország számára, szabadalmi oltalmuk pedig a versenyképesség szempontjából - az
|
Problémás tartalom jelzése
|
