Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. január 18.
Nagy emberek szerelmei
Titokzatos érzés. Egekig emelhet vagy porig sújthat, és annál erősebb hatást gyakorol a lélekre, minél nagyobb és érzékenyebb az a lélek. A kivételes emberek szerelme (a testiségen túl) elsősorban a lelki élmény felé tör.
Keskeny mezsgyén
Goethe (1749–1832) kora ifjúságától egészen késő aggkoráig a szerelemnek minden gyönyörét és kínját megízlelte. Minden nőben, akit szeretett, azt az “örök nőiséget” kereste, amelyet tán csak egyetlen szerelmében sikerült megtalálnia, Stolberg grófnőben. Ezt a nőt Goethe sohasem látta - szerelmük távoli, levélérzelmekben merült ki. A weimari udvar istállómesterének felesége, a Goethénél jóval idősebb Charlotte von Stein, akihez Goethét évtizedes szerelem fűzte, abban a pillanatban veszett el a nagy költő számára, amelyben szerelmük átlépte az égi és földi szerelem közt húzódó keskeny és meredek mezsgyét. Így volt ez a kivételes ember és kivételes szerelmes többi nagy szerelménél is: Charlotte Suffnál, Lili Schönemann-nál, csak éppen Christiane Vulpius jelentéktelen kis személye adja azt a bizonyos kivételt, mely a szabályt megerősíti. A csinos, de alacsonyrendű nő volt az egyetlen, aki Goethét, annyi nagyszellemű asszony szerelmesét, tartósan le tudta kötni, aki gyermekkel ajándékozta meg, majd hitvese lett, és akit Goethe még akkor is szeretett, amikor Christiane, mint elhízott, részeges, visszataszító némber, szélütés miatt meghalt.
Egy igazi katona
Napóleon (1769–1821) szerelmi élete is azt a lelki tünetet mutatja, amelyet tán így nevezhetnénk legtalálóbban: menekülés a nő elől - a nőhöz. A korzikai ügyvéd fia, Franciaország császára, a fél világ meghódítója szerelmi életében soha nem volt a helyzet ura. Attól a pillanattól kezdve, hogy a kétes hírű nagyvilági, sőt félvilági dáma, Joséphine de Beauharnais iránt szerelemre lobbant, egyik kapcsolata nagyobb lelki és erkölcsi kudarcot jelentett, mint a másik. Lehet, hogy ő is a szerelem eszményét kereste a sok-sok nőben, akit – hatalommal, erőszakkal vagy diplomáciával, de soha igaz férfiúi hódítással – hatalmába kerített. Napóleon érzelmi életének apró színarany morzsáit mindig elmosták érzékiségének mindent elsöprő hullámai. Később azután a szerelem hiába keresett eszményét a nemzeti érdekek eszményével cserélte fel, elvált Joséphine-től, nőül vette Mária Lujza osztrák főhercegnőt. Az annyi nagy politikai és hadvezéri diadal legendás hőse mellett mégis csak egyetlen nő, Walewska grófnő tart ki még bukásában is, de ezt elutasítja. Íme a férfi örök tulajdonsága: mindig azt utasítani vissza, aki a szívet kínálja fel, és azt kívánni, aki csak szenvedést okoz a szerelemben.
Ki nem élt vágyak
Beethoven “halhatatlan szerelmese” Brunszvik Teréz grófnő, a magyar Brunszvik család leánya volt. Bár mindinkább tért hódít az a vélemény, hogy a mester Guiccardi Julia grófnő iránt táplált soha nem múló érzelmeket. Mindkét feltevés csak feltevés. Beethoven szerelmi életét az állandó félelem jellemzi, amely igen sok lángelme sajátja, és amelyet a lélekbúvárok az alacsonyrendűség érzésének neveznek. A zeneszerző, a lángelmék lángelméje, tudja, hogy a nő a szerelemben többre becsüli a szép külsőt, a férfias erőt, mint a szellem hatalmas erejét. Így hát nem éppen szerencsés testi adottságainak tudatában fél a nőktől. Beethoven szerelmi életéről aránylag keveset tudni. Annál többet ki nem élt vágyairól, elviharzott kínjairól, pillanatnyi örömeiről azokból az alkotásokból, amelyek minden szerelemnél halhatatlanabb nyelven beszélik el érzelemvilágának kivételes gazdagságát.
Viharok
Wagner (1813–1883) sokat szeretett, sokat szenvedett. A test és lélek viharai közt biztos menedéket, a szerelem átszellemült világát találja meg Mathilde Wesendonck szerelmében, míg első felesége, Minna Planer, csak csalódást, szenvedést és örök kielégületlenséget jelent számára. Életének későbbi éveit, a forrongó viharok lecsillapultát, Liszt Ferenc leányának, Cosimának szerelme aranyozza be, akit férjétől, Hans Bülow-tól, a nagy karmestertől úgyszólván megszöktet. Legigazibb érzése azonban mégis az a soha be nem teljesült szerelem, amely haláláig elkíséri – halhatatlan szerelme Mathilde Wesendonck iránt.
|
