Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2006-07-24
Adjon nevet a mamutoknak!
Zajlik a mamutmentés a Balatonnál, miután két, legalább tízezer éves példány csontvázára bukkantak a Balatonakarattyát és Balatonfűzfőt elkerülő út építése közben.
Előbb egy mamutborjú, majd egy felnőtt példány csontjai kerültek elő a balatonakarattyai elkerülő út építkezésekor a löszfalból: a több tízezer éves jégkorszakbeli mamutbébi mellett valószínűleg egy felnőtt állat, vélhetőleg az anyaállat csontjait találták meg. Az útépítési munkálatokat azonnal leállították. A helyszínen jelenleg (mint a felvételeken is látható) a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei tárják föl a maradványokat.
Katona Lajos geológus, a múzeum szakembere rámutatott: 100 év alatt négy jegyzett mamutlelet került elő Magyarországon, ezek közül a mostani a legértékesebb. A mamutbébit élethelyzetben találták meg, s így egyszerűbb lesz majd összerakni, s a hiányzó csontokat pótolni, és valószínűen élethelyzetben van a földben a nagy mamut is, ám ennek a feltárásához még éppen csak hozzákezdtek. A löszfalban található csigák, illetve más maradványok alapján megpróbálják majd azonosítani a két mamut korabeli környezetét is.
"Biztosítjuk a régészeti feltáráshoz szükséges időt és forrásokat, hiszen Magyarországon páratlan leletről van szó" - mondta a megrendelő Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság vezetője, Horváth László. Az igazgató szerint a projektbe már a tervezés idején kellő nagyságú időtartalékot építettek be, hiszen a lőszermentesítés és a régészet minden építkezésen tartogathat meglepetéseket.
A mamutok névadására hamarosan pályázatot ír ki az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság.
A mamutok Afrikában jelentek meg először, mintegy 4 millió évvel ezelőtt, azután észak felé vándoroltak, és széles körben elterjedtek egész Eurázsiában. A kezdetben eléggé általános megjelenésű elefántféléből később számos specializálódott mamutfaj fejlődött ki, amelyek alkalmazkodtak a környezetükhöz. Csupán 10 000 évvel ezelőtt, az utolsó jégkorszak végén haltak ki. A korábbi felfogástól eltérően az elefántok nem a mamuttól származnak, de közös ősök sora köti össze őket: a mamutok és a két ma élő elefántfaj családfája mai tudásunk szerint megközelítőleg 6 millió évvel ezelőtt ágazott el. A legújabb kutatási eredmények arra utalnak, hogy először levált az afrikai ág, majd körülbelül 440 ezer évvel ezt követően kettévált a mamutok és az indiai elefántok fejlődési útja is.
Ritka rokoni kapcsolatot hozhatnak létre azok, akik nevet adnak a Balatonakarattyánál júniusban felfedezett két mamut maradványainak. A névjavaslatokat az elkerülő utat építő Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság augusztus közepéig várja levélben vagy e-mailen.
A kiírás szerint bárki pályázhat névjavaslatával, de minden pályázó csak egy-egy javaslatot tehet az egyik vagy mindkét állat nevére. A beérkezett ötletek közül háromtagú szakmai zsűri választja ki a legjobbakat. Mivel egyik állat neme sem ismert, és nem is valószínű, hogy a későbbiekben kiderülne, ezért a kiíró a pályázók fantáziájára bízza, hogy fiús vagy lányos hangzású nevet adnak az állatoknak. A két mamut közötti rokoni kapcsolat feltételezés csupán, ezért az egymásra rímelő nevek nem jelentenek előnyt az elbíráláskor.
A nyertes névadók hivatalosan is a mamutok keresztszülei lesznek, amit a Bakonyi Természettudományi Múzeumban kiállított állatok mellett emléktábla örökít majd meg. A keresztszülők emellett állandó belépésre jogosító bérletet kapnak a múzeumba. Maga az Útgazdálkodási és Koordinációs Igazgatóság (UKIG) pénzdíjat nem ad a legkreatívabb névadónak, a vállalkozások és intézmények felajánlásaikból azonban legfeljebb ötvenezer forintot kaphatnak fejenként a keresztszülők. Az ezen felül befolyó pénzből az UKIG a feltárást végző és majdani kiállító Bakonyi Természettudományi Múzeumot támogatja.
Kis segítség
A 71-es út Balatonakarattya és Balatonfűzfő közötti elkerülő szakaszának építése közben június végén találták meg a két mamut legalább tízezer éves csontvázát. Előbb egy mamutborjú, majd pedig egy felnőtt állat csontjai kerültek elő. Az útépítési munkálatokat azonnal leállították, és a zirci Bakonyi Természettudományi Múzeum szakemberei hozzáláttak a ritka lelet mentéséhez.
Az először föllelt fiatalabb példány az eddigi ismereteink alapján egy mamutborjú, magassága 1,5 méter, agyarának hossza 25 centiméter, neme ismeretlen. A másodjára fellelt kifejlett példány magassága 2,5-3 méter, agyarának hossza 1,25 méter. Az állatok neme nem ismert. 100 év alatt négy jegyzett mamutlelet került elő Magyarországon, ezek közül a mostani a legértékesebb.
http://origo.hu/tudomany/elet/20060705kepek.html
http://www.origo.hu/tudomany/fold/20060720adjon.html
|
