Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. szeptember 8.
Az eddig tudomásomra jutott 1999-es hazai tornádók és felhõtölcsérek
(tornádókezdemények).
1999.április 24-én délután Kecskemét környékén közel egyidõben két, egymástól nagyobb távolságra elhelyezkedõ felhõbõl is egy-egy kisebb felhõtölcsér ( tornádókezdemény ) nyúlt le, majd néhány percen belül elenyészett, anélkül, hogy elérte volna a talajt. Ezen a napon valószínûleg másutt is kialakult felhõtölcsér, esetleg rövid életû tornádó.
1999.május 02-án koradélután Szikszó egyes részein vonult át tornádó, heves zivatar és jégeső kíséretében. A tornádó több épület tetejét megbontotta, néhányét részben vagy teljesen leemelte, elhajította, több fát kidöntött, illetve részben megkopasztott. Ezen a délutánon akár máshol is elõfordulhatott kisebb tornádó az ország keleti részén
1999.május 22-én délután Szombathelyen és környékén az egyik felhõbõl, amely egyébként elektromosan nem volt aktív, kb. tíz percig egy kisebb felhõtölcsér nyúlt le, többször változtatta alakját mielött elenyészett, de a talajt nem érte el. Ezen a napon másutt is elõfordulhatott felhõtölcsér, illetev kisebb tornádó.
1999.május 23-án délután Békéscsaba közelében egy intenzív csapadékot adó, de elektromosan inaktív , forgó felhõ alatt egy masszív, lefelé keskenyedõ, nagyjából függõleges, fordított kúp alakú felhõtölcsért észleltek, mely sokáig látszott, a talajt erõsen megközelítette, azonban ekkorra a megfigyelõ szeme elõl az intenzív csapadék teljesen eltakarta, így sajnos nem tudjuk, késõbb elérte-e a talajt. Ezen a napon fõleg az Alföldön több felhõtölcsér vagy kisebb tornádó is kialakulhatott.
1999.június 04-én délután és este mind a Dunántúlon, mind pedig az Alföldön igen heves zivatarok, szélviharok és jégesõk söpörtek végig, ezek némelyike teljes bizonyossággal állítható, hogy tornádó volt, azonban csak Szigetvár közelébõl kaptam hiteles információt tornádóról, amely egyes épületekben és a növényzetben tett kárt. A Balatonnál felhõtölcsérrõl van információm, azonban valószínûleg a tó környékén is lehetett tornádó, eddig erre közvetett bizonyítékokkal rendelkezem, de szemtanút még nem sikerült találnom.
1999. június 11-én koraeste heves zivatarrendszer érte el dél felõl az ország területét, fõleg a Dunántúlon okozott károkat a felhõszakadás, a jég és a szél. Pécs és a Balaton környékén felhõtölcsért is láttak. A szél okozta károk jellegébõl közvetve arra lehet következtetni, hogy Baranya, Somogy, Zala megyékben és esetleg más, fõleg dunántúli területeken is elõfordulhatott egy-egy kisebb tornádó, de szemtanút még nem sikerült találnom.
1999. június 16-án a délutáni óráktól többfelé igen heves zivatarok alakultak ki, az egyik ilyen zivatarból Szolnoktól délre-délkeletre egy felhõtölcsér ereszkedett alá, de akkor nem érte el a talajt, késõbb a felhõszakadás miatt már nem lehetett látni semmit. Ezen a napon az országban délután és este többfelé, fõleg Jász-Nagykun-Szolnok, Pest, Bács-Kiskun, Somogy, Fejér, Heves, Nógrád, Borsod-Abaúj-Zemplén, Békés megyékben fordulhatott elõ tornádó, azonban eddig konkrét információval nem rendelkezem és szemtanút sem sikerült találnom.
1999. június 17-én a déli órákban Szeged környékén egyszerre két felhõtölcsért is láttak melyek egyike sem érte el akkor a talajt. Koraeste hasonló jelenség volt látható Budapesten is. Ezen a napon sokfelé alakulhatott ki felhõtölcsér, melyek némelyike kisebb körzetekben, fõként az ország középsõ megyéiben, leérhetett a talajig és kisebb körzetekben tornádót eredményezhetett. Ilyen igen gyanús terület lehetett pl. a Cegléd-Tápiószele-Gödöllõ-Monor által határolt terület
folyt köv : holnap
|
