Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. április 22.
Az Óriás Útja folytatás
Az Óriás útját Derry egyik püspöke fedezte fel 1692-ben, és bár néhányan eljöttek ide az 1700-as évek folyamán, a század végéig tényegében nem foglalkoztak vele. Ekkor egy sor pontos rajz és festmény készült róla, amelyet Frederick Hervey, Derry püspöke rendelt meg a Dublin Társaságtól, illetve a Brit Királyi Társaságtól, és amely azonnal felkeltette a tudományos élet és az egész világ érdeklődését e furcsa sziklacsoport iránt. A XIX. század közepe táján William Thackeray angol regényíró is ellátogatott ide, aki azt írta ezekről a sziklákról, hogy olyanok, mintha "egy réges-régi, mesebeli királykisasszonyt őrizne ott időtlen idők óta a sárkány"…
De hagyjuk a legendákat. Az Óriás útjának keletkezéséről különböző elméletek láttak napvilágot. Volt olyan vélemény, hogy megkövesedett bambuszerdő, mások a tengervízből kicsapódó ásványokkal magyarázták. Ma már a geológusok egyetértenek abban, hogy ezek az alakzatok vulkáni eredetűek. Mintegy 50 millió évvel ezelőtt az Ír-sziget és a mai Skócia nyugati partvidékének jelentős része aktív vulkáni terület volt. Az újra és újra meghasadó földkéreg nyílásain át a láva több mint 180 m vastagságban ömlött szét a vidéken, majd kihűlt és megszilárdult. Az ismétlődő vulkáni kitörések nyomán minden alkalommal újabb lávafolyam borította be a régit. Amikor az olvadt láva már sík, megszilárdult bazaltréteget terít be, igen lassan és egyenletesen hűl ki, illetve húzódik össze. A láva vegyi összetétele miatt a hűlő rétegben keletkező nyomás egyenlő erővel hat a középpont körül, és szabályos, általában hatszögű alakban húzza szét a lávát. Ha egy ilyen minta akár csak egy ponton kialakul, a hatszög az egész rétegben, mindenütt ismétlődni fog. Ahogy a hűlés eléri magát a bazalttakarót, kialakul a hatszög alapú oszlopok egész sora.
Legelőször a legfelső réteg hűlt ki, amelyben a kőzet összehúzódott, majd szabályos hasábokra repedt szét, akárcsak a kiszáradt folyómeder iszapja. Ahogy a láva tovább hűlt és zsugorodott, a felszíni hasadások egyre mélyebbre hatoltak a lávatömegben, úgyhogy a kőzet függőleges hasábokra töredezett. Az évezredek során a tenger ereje egyre pusztította a kemény bazaltoszlopokat, s ezért nem egyforma magasak. Színük is eltérő, attól függően, milyen gyors volt a kihűlés. Ahogy hőmérséklete csökkent, a kőzet oxidálódott, és ezáltal a színe vörösből előbb barnára, majd szürkére változott, végül fekete lett.
Az Óriás útja művészek és írók nemzedékeit ihlette meg, a legékesszólóbbak talán a múlt század eleji romantikusok voltak. Egyik kiemelkedő képviselőjük megfogalmazása szerint "a Természet oltára és temploma ... olyan aránnyal, pompával és merészséggel megalkotva, melyre csak a Természet képes". Ám a legtalálóbb megállapítás mégis a felfedezőtől és természetkutatótól, Sir Joseph Bankstől származik: "Mik emellett a székesegyházak és paloták, amelyeket az ember épített…? Makettek, játékszerek csupán…"
http://www.freeweb.hu/beluard/
|
