Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. október 10.
Virágmobil, avagy a műanyagok jövője
A két legtöbbet hangoztatott "műanyagellenes" érv, hogy a műanyagok alapanyaga, a kőolaj vészesen fogy, valamint hogy az ilyen anyagok csak nagyon lassan képesek lebomlani. A tudósok folyamatosan olyan technológiák kifejlesztésén dolgoznak, melyek segítségével a mesterségesen előállított anyagok természetes lebomlásra lesznek képesek. Lássuk néhány anyag lebomlási idejét:
Pamutrongy: 1-5 hónap
Papír: 2-5 hónap
Kötél: 3-14 hónap
Cigarettadoboz: 1-12 év
Tejcsomagolás (műanyaggal bevont papír): 5 év
Nejlonzacskó: 10-20 év
Bőr cipő: 25-40 év
Nejlon szövet: 30-40 év
Konzervdoboz: 50-100 év
Sörösdobozokat összefogó műanyag karika: 450 év
Zöld üveg: 1 millió év
Műanyag üveg: Soha
A műanyagok a 20. századi mérnöki tudomány termékei. A különféle plasztikus anyagok ma már mindennaposnak mondhatók: használjuk őket csomagoláshoz, építkezésekhez, az autógyártásban, különféle használati tárgyakhoz, és még sorolhatnánk. Mivel évente körülbelül 100 millió tonna műanyagot állítanak elő világszerte, valóban jelentős problémáról van szó. A témával kapcsolatban az emberek többségének az újrahasznosítási eljárások juthatnak eszébe, pedig szintén komoly kutatások folynak biológiailag gyorsan lebomló műanyagok (BLM) kifejlesztésére is.
A bioműanyagok olyan biodegradálható anyagok, melyek összetevőiben főleg vagy kizárólag megújítható anyagok találhatók. Ezeket a műanyagokat legtöbbször olyan, növényekből és állatokból korlátlan mennyiségben kinyerhető anyagokból építik fel, mint például a cellulóz, keményítő, kollagén, kazein, vagy a szójafehérje. Ennek köszönhetően az új alapanyagok megfelelő tárolás esetén sokkal gyorsabban képesek lebomlani, ami a hulladékgazdálkodás növekvő problémájának egyik megoldása lehet. Ráadásul használatukkal a műanyag-előállításhoz manapság még elengedhetetlen kőolajra sem lenne szükség. Az új műanyag-technológiák kifejlesztését éppen a Föld kőolajkészleteinek vészes apadása indokolja. (A tudósok szerint a kőolajtartalékok 40-80 évre elegendőek.)
A zöld anyagtudomány egyik esete: a virágmobil, amely nemcsak hogy lebomlik, ha elássuk, de még virággá is változik...
Az utóbbi időszak egyik legérdekesebb kutatása a mobilipart érintette, mely a műanyaghulladék problémájának egyik "leglátványosabb" terepe. A körülbelül 15 éve a semmiből előbukkanó iparág hatalmas mennyiségű hulladékot termel, évről-évre egyre többen vásárolnak telefont világszerte. A technológiában végbemenő gyors változásnak köszönhetően a mobiltelefonok talán a leggyorsabban elhasználódó elektronikai cikkek. (Persze az "elhasználódást" nagy részben a divaton keresztül a piac vezérli.) Kizárólag Európában 100 millió eldobott mobiltelefon van. Mivel ezek a kis szerkezetek túlnyomórészt műanyagból épülnek fel, a használt, kidobásra ítélt telefonok növekvő mennyisége ezért egyre nagyobb gondot jelent. A törvényhozók éppen ezért egyre inkább arra akarják rábírni a mobilgyártókat, hogy új technológiáik kifejlesztésénél tartsák szem előtt a környezetvédelmi és a hulladékgazdálkodási célokat is. Ilyen indíttatásból született az egyik amerikai világcég fejlesztése is.
A mobilvállalat felkérésére a brit Warwick Egyetem kutatói a szintén brit PVAXX nevű, csúcsminőségű alapanyagokat előállító kutató-fejlesztő céggel közösen kezdtek dolgozni. A kutatógárda olyan anyagot fejlesztett ki a mobilok csomagolására, illetve külső borítására, melyet használat után nyugodtan a földbe rakhatunk, mert néhány hét alatt teljesen lebomlik és "virággá változik". Hogy ezt elérjék, a tudóscsoport két lényeges változtatást végzett a mobil borításán (elő- és hátlapján). A PVAXX és a Warwick Egyetem anyagkutatói egyrészt olyan polimert fejlesztettek ki, mely túl azon, hogy nagyon jó minőségű, rugalmas, nem sérülékeny, masszív, és ha természetes környezetbe kerül, valóban képes lebomlani. És mit jelent az, hogy "virággá változik? Ez az egyetem tudósainak már-már indusztriális giccsnek nevezhető ötletét takarja. Ők egy olyan apró, átlátszó ablakocskát raktak a borítóra, mely egy virágmagot rejt. Ez a mag steril módon el van zárva a külvilágtól, így tényleg csak akkor kezd el csírázni, amikor valóban lebomlott mesterséges "magtára". Magyarán az embernek olyan érzése lehet, hogy a mobilja virággá változott. A kutatók az egyetem kertészeti részlegében külön vizsgálták, melyik az a virágmag, mely leginkább alkalmas a lebomló mobilokba. Az prototípusba végül egy törpe napraforgó (Helianthella parryi) magját ültették.
A kísérleti modellek majdnem egy éve készültek el az amerikai cég megrendelésére. Ha el is nyeri a fejlesztés a cégvezetők tetszését, évekbe telhet, míg valóban virág nőhet telefonunk maradékából.
(http://www.mindentudas.hu/magazin2/20051003viragmobil.html)
|
