Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. június 1.
Szex az állatvilágban – 2004 legérdekesebb felfedezései
- Egy ragadozó emlősök körében végzett felmérés bebizonyította, hogy a pénisz mérete igen is számít, a rendkívül zord körülmények között élő állatoknál a tekintélyes méret a sikeres párzás kulcsa lehet.
Kanadai tudósok 122 ragadozó emlős fajnál vizsgálták a péniszcsont és az állat élőhelyének átlaghőmérséklete közötti kapcsolatot. Azt találták, hogy a sarkokhoz közeli fajok testméretükhöz viszonyítva relatíve hosszabb péniszcsonttal rendelkeznek, mint a trópusokon élők.
- Bár a biológusok régóta sejtik, hogy az állatvilágban a hímek és a nőstények méretbeli különbsége az ivari szelekcióval magyarázható, most először sikerült ezt pontos adatokkal is alátámasztani. A kelet-angliai Bath Egyetem kutatói dr. Székely Tamás vezetésével a közelmúltban a világ minden részéről származó száz partimadárfaj párosodási szokásáról, a hímek és a nőstények méretéről, valamint természeti körülményeikről készítettek feljegyzéseket. Az adatokból egyértelműen kiderült, hogy minél nagyobb a hímek közötti verseny, annál nagyobb az adott faj esetében a nemek közötti méretbeli különbség. Ezzel ellentétben, azoknál a fajoknál, ahol nem túl intenzív a verseny, a tojók mérete gyakran meghaladja a hímekét.
- Egy ausztrál tücsökfaj (Ornebius aperta) az állatvilág új párzási bajnoka: a hím három-négy órán belül ugyanazzal a nősténnyel akár 50-58 alkalommal is kopulálhat. Ezzel a teljesítménnyel az ausztrál tücsökfaj nem csak a rovarvilág, hanem az egész állatvilág új rekordere. A rovar a tigrisektől és az oroszlánoktól hódította el a képzeletbeli trófeát. Párzási időszakban a tigrisek akár napi 50 alkalommal is párosodnak, 5-15 perces megszakításokkal. Mindezt 5-6 napig is bírják.
-Az állatok közt a pénisz mérete, alakja, sőt száma is megdöbbentő változatosságot mutat. A pókok viszont pénisz nélkül is jól elboldogulnak. Helyette módosult tapogatólábukat, az ún. pedipalpust, használják a sperma nősténybe juttatására. A tapogatólábak nincsenek kapcsolatban az ivarmirigyekkel, ezért a pókoknak – fecskendőhöz hasonlóan – föl kell tölteniük azokat spermával, mielőtt fölkeresnék a nőstényt.
A pókok párzása meglehetősen bizarr, részben azért, mert a nőstények sokkal nagyobbak, mint a hímek, másrészt a párzás csúcspontja után a nőstény gyakran fölfalja partnerét.
- A saját neméhez tartozó egyedekkel is párzik az óriáskalmár (Architeuthis), amely 15-20 métert is elérő hosszúságával a legnagyobb gerinctelen állat a Földön – állítják német és új-zélandi kutatók. Egy hatméteres hím óriáskalmár testében ugyanis olyan spermanyomokat fedeztek fel, amelyek csakis egy másik hímtől származhatnak. Biológusok korábban feltételezék már, hogy az óriás tintahal mindkét nemnek ad esélyt, eddig ezt nem sikerült igazolni. Az óriáskalmár hímje a nőstény (és időnként hím társa) bőre alá fecskendezi spermáját. A különös párzási szokásra az lehet a magyarázat, hogy a 200-300 méter mélységben élő óriáskalmárok nagyon ritkán találkoznak, így a hím nem mulaszt el egyetlen alkalmat sem, hogy hímivarsejtjeit belespriccelje fajtársába, bármilyen nemű is az.
- A homoszexualitást sokáig az emberi faj sajátjának gondolta mind a tudományos, mind a társadalmi közvélemény. A fajfennmaradás szempontjából a nehezen értelmezhető viselkedésforma azonban jelen van az állatvilágban is. Megfigyelések támasztják alá, hogy egyes delfinek, birkák, orángutánok és bizonyos madarak körében sem ismeretlen az egyneműek közötti testi szerelem.
- A spermaverseny a legtöbb állatfaj számára nem ismeretlen kihívás. A muslincáktól kezdve a lazacokon át a csimpánzokig a hímek spermaháborúban állnak riválisaikkal. E fajoknál a nőstények egyidejűleg több hímmel is párosodnak: így a hímeknek komoly küzdelmet kell folytatniuk, hogy a megtermékenyítési versenyben ők legyenek a befutók.
- Az Edinburgh és az Oxford Egyetem kutatói szerint a zebrák, bölények, vagy az őzek aktívan befolyásolják a születendő utód nemét, amellyel céljuk kicsinyük túlélési esélyeinek növelése. Az elv pedig, amely mentén a patás állatok döntenek a nem felől, hogy mennyire egészséges, fitt maga a nőstény. Kiemelkedően erős, egészséges nőstény általában hím utódot, gyengébb, fejletlenebb nőstény pedig lányutódot hoz a világra. A kutatásról a New Scientist brit tudományos lap számolt be.
- Néhány állatfaj esetében a hím a nőstényt messze felülmúlva segíti az utódok – és velük saját génjei -fönnmaradását.
Egy ausztrál kétéltűfaj, a csípőtasakos béka nősténye nagyjából 20 petét rak. Ezután a nőstény nem törődik a petékkel, hanem angolosan távozik, sőt esetleg keres egy új párt, hogy további petéket rakjon. A mindennapi teendők ellátását a hím veszi át. A csikóhal-apáknak még szorosabb a kapcsolatuk a jövendőbeli utódokkal, de nagyon gondos apák a császárpingvinek, a keményfejű törpeharcsák, és a dél-amerikai selyemmajmok hímjei is.
http://www.geographic.hu/index.php?act=napi&id=3891
|
