Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. március 2.
A gobelinek családja
E technika stílusában valóban nagyon hasonlít a fali szőttesekre, ám a kárpitokkal ellenben ezek az úgynevezett kanavára vastag, tompa hegyű tűvel, legtöbbször gyapjúfonállal öltve készülnek. A kanavák sokfélék lehetnek: a nagylyukútól az egészen apró szeműig váltakozhat az anyag összetétele, amelyet sok esetben, gazdag színvilágban pompázó, előre nyomott (festett) motívumok díszítenek.
A gobelin kézimunkák királynőjének tartott tűgobelinek - bár már önmagukban is szemet gyönyörködtetőek - ötvösök, bútorkészítők, ékszerészek és bőrdíszművesek segítségével a magyar hagyományokat egyesítik: brossokat, gombokat, bútorokat, színházi táskákat, képkereteket, vagy antik dobozokat díszítenek, melyeken a parányi kézimunkák szivárványként tündökölnek. Nem ritka, hogy egy-egy tűgobelin akár 100 színt is tartalmaz!
Hogyan varrjunk gobelineket?
Először is keressünk fel egy kézimunkaboltot, ahol kedvünkre válogathatunk az előrenyomott és a leszámolható minták között, melyeket gyakran csomagban, előre kiszámolt fonallal, szabásmintával, tűvel árulnak.
- Az előrenyomott képek kivarrásához segítségünkre lehet a kép oldalán található számozott színskála, amelyet útmutatóként használhatunk a különféle fonalak kiválasztásához.
- Amennyiben nem előre megfestett kanavát választunk, a színskálához egyfajta "szabásminta" is tartozik, amelyen nyomon követhetjük a minta alakulását, hiszen minden egyes színt egyfajta szimbólum (csillag, háromszög, kocka, kör) és a hozzá tartozó fonalszám jelez a rajzon. A leírásban általában lépésről lépésre bemutatják az alapöltéseket, valamint azt, hogy az egyes öltés-fajtákhoz hány szál fonalat használjunk.
- Kedvünk szerint régiesíthetjük a kiválasztott képet oly módon, ha adott szín két közeli árnyalatából választunk ki 1-1 szálat, így egyfajta antikolt hatást érhetünk el, amelyet ekrü-színű paszpartuval, sötétbarna (a képhez illő) kopottas fakerettel, vagy aranykerettel tovább fokozhatunk.
A kézimunkázó szakértelmét mindig munkája fonákja mutatja, amely - jó esetben - szinte az eredeti kép másolata. Ez a megfelelő öltéstechnika mellett annak köszönhető, hogy nem használunk csomózást. A varrás kezdetén a rövidre hagyott cérnaszálat az első néhány öltéssel elvarrjuk, a végén pedig a sor utolsó 4-5 szemén áthúzzuk és elvágjuk.
Varróiskola
Gobelinöltés
Balról jobbra, fentről lefelé, rézsút öltünk, vagy fordítva (ahogy jólesik), a lényeg, hogy a szemek egymás mellett, átlósan helyezkedjenek el. Munkánk eredményeképp egyfajta összefüggő, szőnyegkárpithoz hasonló, tömött felületet kapunk. /////
Keresztöltés
Balról jobbra haladva, lentről felfelé rézsút öltünk, visszafelé ebben a sorrendben jobbról balra haladva lentről felfelé kereszteket varrunk. Ügyeljünk arra, hogy az egyes keresztek felső szála mindig egy irányba mutasson, munkánk így lesz igazán szép.
Összeállította: Nyuszóka
A képen édesapám egyik gobelin képét láthatjátok
|
