Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. április 15.
Trója (1. rész)
A régi nagy legendák egyike-másika oly eleven tűzzel ragyog, hogy fényük évezredeken át sem homályosul el. Közéjük tartozik a Törökország északnyugati partján állt Trója kifosztásának története is. A tárgyi bizonyítékok hiányában, sőt a mind a mai napig ismeretlen helyszín ellenére is hiszünk a trójai háború meséjében.
A német utazó, Heinrich Schliemann konkrét valóságként fogadott el egy bronzkori történetet, mely témáit és szenvedélyeit illetően éppoly szövevényes és megindító, mint egy Shakespeare-dráma. A trójai háború esetében a legenda a valaha írt leghíresebb hősköltemények egyikének, az Iliásznak köszönheti nagyságát és maradandóságát.
Az ősi Trója története
A görögök és trójaiak hosszan tartó háborúját megéneklő történetet, ma az esemény ihlette népköltészeti alkotások gyűjteményének tekintik. Homérosz, a költő - ha élt egyáltalán - feltehetően valamelyik ion szigeten, pl. Khioszon vagy Szmürnában született a Kr. e. 8. században. Kétségtelen hírnévre tehetett szert, mely elkísérte halála után is. A történet sokáig szájhagyomány útján terjedt, a mesélő mindig "ahogy Homérosz megénekelte" szavakkal fejezi be a maga részét.
A város bukását a trójai király, Priamosz fiának a választása okozta. Parisz azt a kétes és veszélyes megbízást kapta, hogy döntse el, ki a legszebb, Héra, Helené vagy Aphrodité. Az istennők lelkiismeretlenül megvesztegették Pariszt. A királyfi kényszerű választását nem egyszerűen a tetszés vagy a vesztesek bosszújától való félelem vezérelte, választania kellett a gazdagság és egész Ázsia trónja, a bölcsesség és legyőzhetetlenség, valamint a spártai király, Menelaosz feleségének, Helenének szerelme között, aki a világ legszebb asszonyának hírében állt. Választása Helenére esett, s ezzel tíz évig elhúzódó tragédiát indított el, mely elpusztította népe városát, s számtalan férfi, asszony és gyermek életébe került.
A trójai háború fordulópontja akkor következett be, amikor a görögök megépítették a hatalmas falovat. Belsejében harcosokat rejtettek el, s úgy tettek, mintha elvonulnának Trója alól. A falovat Panasz Athénének, a bölcsesség istennőjének tanácsára építették, aki ezen a görög vázán az állat fejét simogatja. Miután a trójaiak bevontatták városukba a falovat, s megünnepelték győzelmüket, álomba merültek. A görögök kibújtak a lóból, visszatérő seregük előtt kinyitották a város kapuját, s lemészárolták a trójaiakat
Hol állhatott Trója ?
Már az ókorban is kétséges volt és sok vitát szült Trója hollétének pontos meghatározása. Amikor a (mai) Törökország északnyugati részén található Ikon görög lakói az ő városukat tartották Trója igazi utódjának, Homérosz tanítványai hiúnak nevezték őket. Vagy a római földrajztudós, Sztrabón (kb. Kr. e. 60-Kr. e. 21) tévedett, amikor a valóságos helyszínt 5,6 km-rel közelebb tette a hegyekhez, a "trójaiak falujába" ?
Az Iliász a Szkamandrosz folyót tápláló két forrás mellé helyezi Tróját, az egyik forró és gőzölgő, a másik jeges és hideg. 1791-ben Le Chevalier francia utazó ennek alapján határozta meg a város helyét, szerinte Trója Bunarbashi falu területén állt, melynek neve forrást jelent. A falu fölött fellegvárhoz hasonló sziklaorom magasodott, ahol több forrás tört a felszínre.
Tudósok több mint két nemzedéke hagyta figyelmen kívül azt a tényt, hogy a források vize azonos hőmérsékletű… Ezért jött ide végül Heinrich Schliemann is, hogy Tróját felkutassa. Miután nyomát sem találta a keresett városnak, nagy reményű ásóját áthelyezte a hisszarliki földhalomhoz. Ez az alacsony fekvésű domb csaknem 4,8 km-re van a tengerparttól, a trójai síkság két fő folyója között, melyeket az Iliász Szimoeisz és Szkamandrosz néven ismer. Ikon polgárai mégsem bizonyultak hiúnak, mert városuk romjainak közelében fedezte fel Schliemann Tróját...
(folyt. köv. holnap)
forrás: http://www.freeweb.hu/beluard/
|
