|
Nézd meg a Naplómat naplója
Érdekeske [34253 AL], gazdája Nézd meg a Naplómat
2005. május 8.
Tartalomjegyzék
A napló közvetlen linkje:
http://teveclub.hu/naplo/34253
|
2005. május 8.
Megoldódott a pókselyem rejtélye
A pókháló halálos csapdájának titka mind annak anyagában, mind annak elhelyezésében rejlik, állapították meg a kutatók a pókselyem rendkívüli hatékonyságának elemzésekor.
„A pókok egyedülállóak, mivel oly sok különféle feladat ellátására szőnek selymet” – mondja Todd Blackledge, biológus, az ohiói Akron egyetemének tanársegédje. –„Ennek következtében az evolúció folyamán a selymek különféle szerszámkészlete alakult ki. Fölfedeztük, hogy ezeknek a selymeknek eltérőek a fizikai tulajdonságaik és a genetikailag meghatározott szerkezetük.”
Blackledge és munkatársai úgy döntöttek, hogy a fekete özvegy selymeire összpontosítják kutatásaikat, mivel ez a mérges pók „nagyon jellemző” kerekhálót készít.
Selyemtípusok
A Zoology folyóiratban megjelent cikkük szerint a fekete özvegyek a zsákmányfogáshoz ragasztóval bevont, acélszálszerű selymet használnak. Az áldozatot azután sokkal rugalmasabb selyemmel pányvázzák ki és kötözik össze. A hálóik támasztókeretei és sugarai szupererős sodronyselyemből állnak. Ugyanez a selyem – ragasztócseppekkel bevonva – alkotja a hálóból induló és a talajhoz rögzülő „horgászszálakat”.
Azok a zsákmányrovarok, amelyek óvatlanul fennakadnak egy ilyen horgászzsinóron, általában búcsút mondhatnak az életüknek.
„A horgászszál oly módon kapcsolódik a talajhoz, hogy könnyen elválik attól, ha egy rovar hozzáragad a ragadós lábrészhez” – mondja Blackledge. – „A szál kissé megfeszül, így ténylegesen fölemeli a rovarokat a levegőbe, ahol hiába kapálóznak, nem tudják megvetni a lábukat és így nem tudnak kiszabadulni.”
A fekete özvegy ezután valószínűleg egy fogóspirált erősít áldozatához, amely gyengébb, de rugalmasabb selyemből készül. Akárcsak a cowboy lasszójának kötele, a fogóspirál selyme is körbecsavarodhat a prédán, amely most már az acél szilárdságú hálóbörtön foglya. A tehetetlen zsákmányt a pók ezután megöli és fölfalja.
A fogóspirál selyme „csigákat” alkothat, amelyek rugalmas selyemkarikák. Néhány szakember elmélete szerint a csigák adják a fogóspirál selymének rugalmasságát és a ragasztó pedig a sodronyselyem erősségét.
A titok nyitja a fehérjeszerkezet
Ezen elméletek ellenőrzéséhez Blackledge és munkatársai 25 hálót gyűjtöttek össze hét különféle feketeözvegy-fajtól. A hálókat kartonpapírra erősítették és csúcstechnológiájú elektromos nyújtásmérővel tanulmányozták a selyem erősségének különböző mutatóit. Digitális felvételeket is készítettek, amelyeket az igaziakhoz hasonló virtuális tesztek végrehajtásához használtak egy számítógépes program alkalmazásával.
A kutatók ezután összehasonlították a kapott adatokat 276 fogóspirálos hálóéival, amelyeket több az USA délnyugati részén – ahol a tanulmányt folytatták – közönséges, kerekhálós póktól gyűjtöttek
Blackledge és csoportja megállapította, hogy a csigák és a ragasztó nem befolyásolja lényegesen a fogóselyem rugalmasságát, illetve a sodronyselyem erősségét. E helyett úgy gondolják, hogy a selyemfélék közti különbségek az őket alkotó aminosavszálakban keresendő.
A sodronyselyem – amely valószínűleg felfogná egy lövedék becsapódását, ha képesek lennénk mellényt szőni belőle – erősségének titka az, hogy az aminosavai szoros kristályokká kapcsolódnak, ami miatt a selyem fehérjeszálai merevek és erősek.
A fogóselyem viszont föltekeredett fehérjeszálakból áll, amely ruganyos, képes megnyúlni és visszaugrani.
Több tudós bízik abban, hogy a pókselyem szerkezetének és tulajdonságainak jobb megértése serkentőleg hat majd az ember által előállított új anyagok kifejlesztésére.
Pesthy Gábor
2005.május.5
forrás:http://www.geographic.hu
|
Problémás tartalom jelzése
|
